Brüsszel mindent odaadna Ukrajnáért, másoknak csak az ígéret jut

Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak tizenegy éve röviden úgy foglalható össze: stagnálás és visszalépés. Brüsszel folyamatosan új követelményeket állít az Unióba igyekvő balkáni ország elé, s nem értékelik Belgrád reformtörekvései. Amíg Szerbia esetében folyamatos a számonkérés, addig a háborúpárti európai uniós vezetés Ukrajnát soron kívül bevinné az EU-ba. Brüsszel ezzel arcul csapja a szerbeket és más nyugat-balkáni nemzeteket, amelyek az elmúlt években keményen dolgoztak azért, hogy megfeleljenek a sokszor nem túl objektív újabb és újabb kritériumoknak.

Az Európai Tanács honlapja szerint a balkáni ország 2009 decemberében adta be az európai uniós tagság iránti kérelmét. Szerbia 2012 márciusában kapta meg az uniós tagjelölti státust. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában vették kezdetüket. Eddig mindösszesen 22 tárgyalási fejezetet nyitottak meg.

Brüsszel több mint egy évtizede várakoztatja Szerbiát

Több mint tizenegy évvel ezelőtt kezdte meg Szerbia az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokat. A folyamat mérlege a következő: 22 tárgyalási fejezetet nyitottak meg, de a 35-ből mindössze kettőt zártak le ideiglenesen.

Bár a köztársasági elnök és a kormány kilátásba helyezte, hogy 2024 végére a tagállamok zöld jelzést adhatnak az új 3. klaszter megnyitásának, ami további három új fejezet megnyitását jelentené, ez nem valósult meg. Brüsszel nem hagyta jóvá a lépést.

Pedig Belgrád a maga részéről igyekszik mindent megtenni, s az ország stratégiai célkitűzése az uniós tagság. Az elmúlt évben például Szerbia elfogadta az Európai Unió nyugat-balkáni növekedési tervének végrehajtására vonatkozó reformmenetrendet. A kormány az EU egyes politikáihoz való csatlakozáson is dolgozott, például az egységes euró fizetési övezethez (SEPA). A fő cél – új fejezetek megnyitása – azonban három év stagnálás után sem valósult meg.

Az elmúlt öt évben Szerbia csak egy tárgyalási klasztert tudott megnyitni 2021 decemberében, ami négy új fejezet megnyitását eredményezte. Szerbia útjának fő akadályai Brüsszel szerint a jogállamiság helyzete és az EU közös külpolitikájához való igazodás hiánya, amelyeket a tagállamok kormányai a továbbra is leeresztett „sorompó” okaként említenek. Szerbia ugyanis nem csatlakozott az orosz–ukrán háború után a Moszkva elleni szankciókhoz.

Időközben Montenegró, amely két évvel korábban kezdte meg a tárgyalásokat, mint Szerbia, már 2020-ban meg tudta nyitni az összes tárgyalási fejezetet, és nemrég el is kezdte azokat lezárni. 

Alekszandar Vucsics elnök nemrégiben ambiciózusan 2026 végét jelölte meg határidőként, ameddig az országnak teljes mértékben összhangba kellene hoznia jogszabályait az európai jogszabályokkal. Ennek eléréséhez az egész folyamatnak jelentősen fel kellene gyorsulnia az elmúlt 11 év dinamikájához képest. 

Ehhez viszont nem nem elegendő Belgrád szándéka, a brüsszeli elit jóváhagyása nélkül nem tud előrébb jutni az ország, s míg a korrupcióban fürdőző Ukrajnát minden egyes megszólalással dicsérik az EU vezetői, így a háborúpárti Manfred Weber és Ursula von der Leyen is, addig Szerbia számára a legtöbb esetben csak a kritika jut.

Brüsszel mindent odaadna Ukrajnáért

Ukrajna támogatása és az orosz–ukrán háború folytatása minden felett áll Brüsszel számára. Manfred Weber nem egyszer hangoztatta, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása mindenek előtt áll, még akkor is, ha Kijev csatlakozása hatalmas kockázatokkal járna az EU számára. Weberéhez hasonló az álláspontja a háborúpárti Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság vezetőjének is. Úgy fogalmazott:

Továbbra is ki kell állnunk Ukrajna mellett, több katonai és pénzügyi támogatást kell nyújtanunk, nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, és igen, egyértelmű, utat kell mutatnunk Ukrajna számára az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz.

Magyarország kormánya a közösségi oldalán Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban a következőket írta: 

Brüsszelben döntöttek: még több fegyvert és pénzt kell küldeni Ukrajnába, és gyorsított európai uniós tagságot kell adni nekik. Ne hagyjuk, hogy a fejünk fölött döntsenek!

A bejegyzéshez csatolt videóban pedig az olvasható, hogy a Tisza Pártot magába foglaló Európai Néppárt Ukrajna gyorsított csatlakozásáról és még több pénz küldéséről döntött.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.