Brüsszel szankciói leginkább Európának fájhatnak
Az orosz energiaszektort érintő szankciók kérdését egyszer már sikerült lesöpörni az asztalról Brüsszelben. A kontraproduktív javaslat azonban nem porosodott sokáig a fiókban. Intő jel, hogy a szankciók újbóli lebegtetéséből jelenleg is Oroszország húz hasznot, míg Európa saját magát hozhatja nehéz helyzetbe.Az orosz–ukrán háború közvetlen és közvetett hatásait már hetek óta érzékelik az európai polgárok. Ukrajnából százezrek menekülnek nyugatabbra a biztonság reményében, de a háború okozta károk nemcsak a lelkekben, hanem a gazdaságban is jelen vannak. Gyengülő valuták, dráguló nyersanyag és infláció sújtja a kontinens majdnem valamennyi országát.
Az Oroszországgal szemben meghozott gazdasági szankciók ugyanis kétélű fegyverek, így azokat a lehető legnagyobb körültekintés mellett kell meghozni, amennyiben nem akarjuk, hogy saját magunk fizessük meg a háború költségeit.
Erre jó példa az energiaszektor területe, hiszen Európa számos országa jelentős mértékben kitett az orosz gáz- és olajimportnak.
Ettől a kitettségtől – földrajzi és technológiai okokból kifolyólag – csak súlyos veszteségek és pénzügyi terhek árán szabadulhatna meg a kontinens.
Mindez felveti a következő kérdést:megéri-e olyan szankciókat róni Oroszországra, amivel leginkább magunknak ártunk?
A válasz Brüsszelben igen, de jobb helyeken nem. Utóbbiak táborát erősíti hazánk is, amely képes felismerni az elviselhető és az egyenesen káros hatásokkal járó szankciók közötti nem éppen elhanyagolható különbséget.
A további részletekről IDE kattintva az Origo honlapján olvashat.
