Brüsszel új klímatervvel sodorná veszélybe az európai gazdaságot
Az Európai Unió döntéshozói újabb, 2025 júliusában bemutatott klímapolitikai javaslattal rukkoltak elő – ám a terv mögött sem részletes költségszámítás, sem a környezeti hatások érdemi elemzése nincs.Ezt nem más, mint maga az Európai Bizottság ismerte el. A kritikusok szerint a módosító indítvány a Fit for 55 csomag részeként akár tőkekivonást is okozhat az unióból, és súlyos gazdasági gyengüléshez vezethet.
A javaslat lényege, hogy az EU-tagállamok a fejlődő országokban megvalósuló klímaprojektekből szerezhetnének úgynevezett karbonkrediteket, amelyekkel papíron ellensúlyozhatnák saját szén-dioxid-kibocsátásukat. Ezzel párhuzamosan az EU 2040-ig az 1990-es szinthez képest 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalna, amelynek három százalékát fedezhetnék nemzetközi kreditekkel. A támogatók szerint ez olcsóbbá teheti a klímacélok elérését és forrást adhat a fejlődő országok zöld átállásához – az ellenzők viszont óriási gazdasági kockázatot látnak benne.
Nemes cél, bizonyítékok nélkül
A karbonkredit-rendszer elvileg egyszerű: cégek, intézmények vagy országok pénzért vásárolhatnak igazolt kibocsátáscsökkentést, ha saját tevékenységükből nem tudják lenullázni a kibocsátásukat. Egy kredit egy tonna szén-dioxid elkerülését vagy kivonását jelenti. Csakhogy a Bizottság Klímapolitikai Főigazgatósága maga is elismerte: sem részletes adatokkal, sem hatástanulmányokkal nem rendelkezik.
Új kiskapuk és a „zöldrefestés” veszélye
A kritikusok attól tartanak, hogy a rendszer csupán mentsvár lesz a legnagyobb szennyezőknek, miközben a valódi, hazai kibocsátáscsökkentést halogatja. Ráadásul máig nem világos, hogy a karbonkreditek pontosan mennyibe kerülnek majd, és ki fizeti a számlát – a vállalatok vagy az adófizetők. Egyes szakértők szerint a rendszer drága, gyakran hatástalan, és korábban több projekt esetében is túlzó vagy hamis adatokkal dolgoztak.
Gazdasági csapda Magyarországnak is
Az EU tudományos tanácsadói arra figyelmeztetnek, hogy a valóban hatékony kreditek ára csillagászati lehet, és ezek megvásárlása a hazai zöld beruházások rovására mehet. A külföldi karbonkreditek vásárlása rövid távon enyhítheti a tagállamok terheit, de hosszabb távon versenyhátrányt, importfüggőséget és tőkekivonást eredményezhet. Ráadásul a vásárolt kreditek környezeti hozadéka korlátozott maradhat – vagyis fennáll a veszély, hogy az érdemi klímavédelem helyett csak papíron történik előrelépés.
