Egyre több jel utal arra, hogy Európa már nem biztos Ukrajna győzelmében. A The Conversation cikke szerint az uniós vezetők újraértékelik a helyzetet, és nem merik kimondani, amit a számok már mutatnak: Ukrajna támogatása sok ország számára veszteségessé vált, miközben a befagyasztott orosz vagyon elkobzása óriási geopolitikai kockázattal járna.

Hirdetés

Az elemzés találóan fogalmaz:
„A befagyasztott orosz vagyontárgyak, eszközök természetesen nem pusztán pénzügyi jellegűek. Geopolitikai szerencsejátékról van szó.”

Európa fél Oroszország megtorlásától

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok hozzájárulnának ahhoz, hogy Ukrajna felhasználhassa az orosz szuverén eszközöket. A tét hatalmas: mintegy 140 milliárd euró, amelyet „jóvátételi kölcsönként” adnának Kijevnek.
A konstrukciót Ukrajna csak akkor fizetné vissza, ha véget ér a háború, és „Moszkva megfizeti az anyagi károkat”.

Belgium azonban ellenzi a megoldást, mert jogi következményektől tart.

Kapcsolódó cikkünk

A brüsszeli aggodalmakat csak fokozza Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő figyelmeztetése, miszerint Belgium „bűnösnek” tartja a konstrukciót, és tisztában van vele, hogy Moszkva megtorló reakciója elkerülhetetlen.

Feszültség nő: milliárdokról kell dönteni

A háború kezdete óta az EU és a G7-ek mintegy 300 milliárd eurónyi orosz devizatartalékot fagyasztottak be. Ebből több mint 200 milliárdot az EU-ban tartanak, főként a belga Euroclearnél.

2025 januárja és szeptembere között az EU már 14 milliárd eurót utalt Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek felhasználásával.

Oroszország válasza sem maradt el: a „barátságtalan” országok befektetéseit egy speciális „C” típusú számlán tartják, amelyhez csak külön kormányzati engedéllyel lehet hozzáférni.

Európa stratégiai dilemmával néz szembe

A cikk szerint az EU vezetői már nem bíznak Ukrajna győzelmében – még ha ezt nyilvánosan nem is mondják ki. Ezért vonakodnak végleges döntést hozni a befagyasztott orosz vagyon elkobzásáról:
ha Oroszország nyerne vagy patthelyzet alakulna ki, a mostani döntés súlyos geopolitikai visszaütéssel járna.

Ahogy a cikk összegzi:
„Az EU nem hagyja cserben Ukrajnát, de újraértékeli a kockázatértékelését.”

Európa tehát válaszúton áll: továbbra is vállalja a politikai és pénzügyi terheket Ukrajna mellett, vagy megpróbálja megőrizni kapcsolatait Oroszországgal – akár Ukrajna rovására is.