Ismételten Brüsszelben találkoznak az uniós vezetők, hogy folytassák az Európai Unió Tanácsának március 6-i, rendkívüli ülésén megkezdett tárgyalásokat, amelyek középpontjában továbbra is az orosz–ukrán háború közelmúltbeli fejleményei és a védelemmel kapcsolatos következő lépések állnak.

Hirdetés

Az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatásunk, a védelmi beruházások szükségessége és a versenyképességünk szorosan összefügg egymással

– nyilatkozta António Costa, az Európai Unió Tanácsának elnöke nemrég.

A következő többéves pénzügyi keret, a migráció, a legújabb közel-keleti fejlemények és más globális kérdések szintén szerepelnek a napirenden. A csúcstalálkozón Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz. A csúcsot megelőző napon Matteo Salvini olasz politikusnak adta át a Hunyadi János-díjat.

Brüsszel a háborús forgatókönyvet követi

A miniszterelnök a csúcstalálkozó kapcsán arról beszélt a sajtónak, hogy az Európai Unió ma egy „fogatlan oroszlán”, amelynek nincsenek eszközei és önálló ereje. A magyar kormányfő szerint az Európai Unió stratégiailag eltávolodott az Egyesült Államoktól, és míg Amerika békére törekszik, addig Brüsszel továbbra is a háborús forgatókönyvet követi. 

Korábban írtuk

Az unió az amerikaiakkal közösen végletekig elkötelezte magát amellett, hogy a NATO határát elvigyük Oroszországig. Az amerikaiak azonban most már látják, hogy ez egy felelőtlen kaland volt, míg Európa még mindig ragaszkodik ehhez a stratégiához

– fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: az EU csak hitelfelvétellel képes finanszírozni a háborút és Ukrajna támogatását, ez pedig hosszú távon fenntarthatatlan. A miniszterelnök szerint Ukrajna mindig is egy olyan ország volt, amely csak nagy nemzetközi hitelekből volt képes fenntartani magát. Ha az ország csatlakozna az EU-hoz, akkor ezt a terhet a tagállamoknak kellene átvállalniuk, beleértve Magyarországot is.

Évente félmillió forint a magyarok zsebéből

Orbán Viktor konkrét számokkal is alátámasztotta, hogy mit jelentene Ukrajna csatlakozása az európai adófizetők számára. 

Évente a magyarok majd körülbelül félmillió forintot fizetnek családonként

– mondta. A miniszterelnök szerint Ukrajna felvétele három hatalmas pénzügyi terhet róna az EU-ra:

  1. Ukrajna újjáépítése – amelyet európai uniós pénzből kellene finanszírozni.
  2. Az ukrán állam fenntartása – hiszen az ország önerőből nem képes fedezni saját kiadásait.
  3. Az agrár- és kohéziós alapok elosztása – amelyben az ukrán gazdák és régiók komoly versenytársat jelentenének a jelenlegi uniós kedvezményezetteknek, köztük Magyarországnak is.

Magyarország nincs egyedül, az ellenállás erősödhet

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy bár Magyarország az egyetlen ország, amely nyíltan érvel Ukrajna uniós csatlakozása ellen, a háttérben többen osztják ezt a véleményt. 

Benn, ahol egyenesen és őszintén kell beszélni, ott csak Magyarország érvel Ukrajna uniós tagsága ellen, de a folyosón azért többen vagyunk

– fogalmazott. Orbán szerint előbb-utóbb ezek a háttérbeszélgetések be fognak kerülni a hivatalos tárgyalásokba is. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is a békét támogatja, és nem kíván részt venni az ukrán hadsereg finanszírozásában vagy az ország gyorsított uniós csatlakoztatásában.

A legnagyobb vitát a brüsszeli csúcson Ukrajna ügye fogja kiváltani

– jelentette ki. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy Magyarország nem fog hozzájárulni Ukrajna uniós tagságához, és ebben a kérdésben nem hajlandó kompromisszumot kötni. 

Az Európai Unió csak egyhangú döntéssel vehet fel új tagot, és mi ezt nem támogatjuk

– szögezte le.

Az eredeti kép cikk ide kattintva érhető el.