A deklaráció többek között felkéri az Európai Unió intézményeit és tagállamainak kormányait az oktatás hozzáférhetővé tételére, a jelnyelvi tolmácsszolgálatok fejlesztésére valamint az EU2020 Stratégiának a foglalkoztatásra és az életkörülmények javítására vonatkozó célkitűzéseinek érvényesítésére.

Az esemény központi témája az európai jelnyelvek törvényi szabályozásának kérdése volt. A rendezvényt Kósa Ádám, aki az Európai Parlament Fogyatékosságügyi Munkacsoportjának elnöke is, meghívására az Európai Bizottság egyik alelnöke, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós állampolgárságért felelős európai biztos, Viviane Reding nyitotta meg. Reding biztos megnyitó beszédében emlékeztetett az Európai Bizottság által a héten kiadott új Európai Fogyatékosügyi Stratégiában kitűzött célok fontosságára, így a fogyatékkal élő emberek életkörülményeinek javítására. A biztos beszédében megerősítette elkötelezettségét a jelnyelv használatának elősegítésében. „Kötelességünk, hogy megvédjük és elősegítsük a jelnyelv használatát” – fogalmazott. Tőkés László EP alelnök felvételről üdvözölte a megjelenteket és jelnyelven kívánt sok sikert a kezdeményezéshez. Bernáth Ildikó miniszteri biztos, a fogyatékosságügyekért felelős magyar kormányzati tisztségviselő beszédében méltatta a közelmúltban elfogadott magyar jelnyelvi és jelnyelv használókra vonatkozó törvény jelentőségét és eredményeit. Bernáth Ildikó emlékeztetett, hogy a magyar jogszabály a maga nemében egyedülálló Európában.

A konferencia zárásaként a résztvevők aláírták az Európai Unió tagállamainak címzett, nemzeti jelnyelveiről szóló úgynevezett Brüsszeli Deklarációt. A dokumentum felkéri az Európai Unió intézményeit és tagállamainak kormányait az oktatás hozzáférhetővé tételére, a jelnyelvi tolmácsszolgálatok fejlesztésére, valamint az EU2020 Stratégiának a foglalkoztatásra és az életkörülmények javítására vonatkozó célkitűzéseinek érvényesítésére.

A dokumentum megállapítja, hogy a jelnyelvhasználathoz való jog elidegeníthetetlen alapvető emberi jog. A deklaráció kijelenti, hogy a jelnyelv használóinak teljes hozzáférést kell biztosítani az oktatásban és a munkaerőpiacon egyaránt. Ennek elérése érdekében biztosítani kell számukra a döntéshozatali folyamatokban való részvételt. Emellett szükséges a megfelelő jogi szabályozás kialakítása, beleértve a szakmai és szolgáltatási színvonal biztosítását úgy, hogy Európában közel azonos módon, akadályok nélkül érvényesülhessenek a jelnyelveket használók. A nyilatkozat azt is kinyilvánítja, hogy a modern, egyre olcsóbbá váló technológiai eszközök használata mellett a jelnyelvi tolmácsok az információhoz való valódi hozzáférés biztosításának egyik legfontosabb szereplői.

A nyilatkozat aláírói voltak Kósa Ádám EP képviselő mellett az Európai Unió 27 tagállamának, továbbá Izland, Norvégia és Svájc siket szervezeteinek képviselői; Berglind Stefánsdóttir, a Siketek Európai Uniójának elnöke; Markku Jokinen, a Siketek Világszervezetének elnöke; valamint Maya de Wit és Liz Scott Gibson a Jelnyelvi Tolmácsok Világ- és Európai Szervezetének elnökei.