Brüsszeli vakcinakáosz
Egy évig érvényes a július 1-jén bevezetett uniós vakcinaútlevél, amelynek igénylésekor csak a Brüsszel által engedélyezett oltásokat fogadják el. Az egyes tagállamok eltérhetnek ettől, ráadásul német nyomásra még idén az orosz vakcina is zöld utat kap. Az ideológiai alapú vakcinaháború – és az azzal bíbelődő uniós bürokrácia – így végleg értelmét vesztette.
Nehéz szülés volt ez is, mint minden brüsszeli krízisválasz. Magyarországon már március elejétől hozzáférhető a hazai védettségi igazolvány, az uniós gépezet azonban szokás szerint nehézkes, körülményes és ideológiai megfontolásoktól terhelt, ami nemcsak magát az oltási folyamatot vetette vissza jelentősen, hanem a vakcinaútlevél bevezetését is hátráltatta. Míg Brüsszel emberéleteket veszélyeztetve gazdasági háborút folytatott a Szputnyik V és a kínai Sinopharm oltóanyag ellen, a józan észre hallgatva minden beszerezhető, biztonságos vakcinát felhasználó Magyarország a világ élmezőnyében van a lakosságarányos átoltottságot tekintve, jócskán megelőzve az uniós átlagot.
Július 1-jétől végre-valahára az uniós vakcinaútlevél is hozzáférhető. A tagállami közigazgatási szervek az igénylők kérésére digitális formában és papíralapon egyaránt kiállíthatják. Az értelmetlen vakcinaháború azonban e dokumentum kapcsán is folytatódik.
Nem fogadják el, elfogadhatják
Fő szabály szerint ugyanis vakcinaútlevelet csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett szérumokkal – ezek hazánkban az Astra Zeneca, a Johnson and Johnson, a Moderna és a Pfizer – beoltott polgárok kaphatnak. Ugyanakkor utazhatnak vele az oltatlanok is, amennyiben igazoltan felgyógyultak a koronavírusból, vagy negatív teszteredményt produkálnak.
Ez azt jelenti, hogy akár egy oltást elutasító, a betegségen eddig át nem esett uniós tagállami polgár is automatikusan kérheti a brüsszeli dokumentumot, amennyiben az igényléskor negatív tesztet tud felmutatni – merthogy az oltatlanok hátrébb sorolása diszkrimináció Brüsszel szerint. Ezzel szemben aki be van oltva, de olyan vakcinával, amire az Európai Gyógyszerügynökség nem bólintott rá, nem juthat hozzá, még úgy sem, hogy a Sinopharmot az ENSZ alá tartozó Egészségügyi Világszervezet elfogadta.
Ezt a tipikus brüsszeli szemforgatást szerencsére feloldja az a szabály, mely szerint az EU-s vakcinaútlevéltől függetlenül minden tagállam maga dönthet arról, hogy egy vagy két adag oltás-e a feltétel, és arról is, hogy beengedi-e más tagállamoknak az EMA-lajstromban nem szereplő oltóanyaggal védetté tett polgárait. Vagyis: az EU nem fogadja el, de az EU-tagállamok elfogadhatják, ha akarják, úgy, ahogy akarják – összegezhető a kaotikus és ellentmondásos szabályozás.
Kérdés, hogy ebben az esetben viszont mi értelme van egyáltalán az uniós vakcinaútlevélnek.
Szélesedő magyar szabadság
Magyarország ebben az ügyben is kezdeményezőleg lépett fel. A megkötött kétoldalú megállapodások eredményeként a magyar állampolgárok számos unión kívüli országba szabadon utazhatnak: Albániába, Bahreinbe, Grúziába, Kazahsztánba, Macedóniába, Marokkóba, Moldovába, Montenegróba, Mongóliába, Szerbiába, Törökországba és Ukrajnába. Az EU-n belül Ciprussal, Csehországgal, Horvátországgal, Szlovákiával és Szlovéniával kötött egyezményt hazánk egymás védettségi igazolványainak kölcsönös elfogadásáról.
Ám ezeken kívül is vannak olyan EU-tagállamok, amelynek vakcinaügyben többé-kevésbé józanságról tesznek tanúbizonyságot. Ausztria például elfogadja a Sinopharm-oltást, az országon átutazók esetében a Szputnyikot is. Lettország az utóbbira nem, a Sinopharmra viszont rábólintott. Bulgária, Észtország, Görögország a kínai és az orosz vakcinát is egyenértékűnek tekinti az ideológia és gazdasági szempontok vezérelte brüsszeli bürokrácia által engedélyezettekkel. A finnek nem kérnek oltási igazolványt a magyar állampolgároktól, ahogy Hollandiába, Litvániába, Romániába, Spanyolországba is korlátozás nélkül léphetnek be honfitársaink, Németországba a repülős utazás kivételével szintén. A nem uniós tag, de az Európai Gazdasági Térséghez tartozó Svájc szintén elfogadja a Sinopharm-oltást. A többi EU-tagállamba e sorok írásakor felgyógyulást igazoló papírral vagy 72 óránál nem régebbi PCR-, netán 48 órán belüli antigéngyorsteszttel lehet belépni, ezeket saját költségen kell elvégeztetni.
Úgyis jön a Szputnyik
Ez egyébként borítékolhatóan változni fog, további kétoldalú megállapodások köttetnek majd, az Európai Gyógyszerügynökség pedig jó eséllyel már szeptemberben, de legkésőbb év végére kényszeredetten rá fog bólintani a Szputnyik V vakcinára, aminek tesztadatait mintegy három hét csúszással bocsátotta az Európai Gyógyszerügynökség rendelkezésére a gyártó, a Gamaleja Intézet. Az orosz vakcina elleni háború azért is megkérdőjelezhető, mert az EU legerősebb gazdaságának számító Németország már áprilisban 30 millió adagot rendelt belőle, bár az ügyletet a hiányzó brüsszeli engedély miatt felfüggesztették. De nem tettek le róla, ezt jelzi, hogy Markus Söder bajor miniszterelnök is sürgette az orosz vakcina uniós engedélyezését. „Nem szabad pusztán ideológiai okok miatt fecsérelni az időt” – fogalmazta meg azt, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök az első pillanattól mondott.
A vakcinák és a vakcinaútlevél körül véget nem érő bizonytalankodás ismét igazolja azokat, akik a brüsszeli bürokráciában a kihívásoknak megfelelni képtelen, ideológiai zárványba szorult testületet látnak, és erősíti azt a megállapítást is, hogy akadályokat hatékonyan leküzdeni csak nemzetállami szinten lehet.
