Gyürk András az Európai Parlament ipari, kutatás- és energiaügyi (ITRE) szakbizottsága csütörtöki, az orosz-ukrán háború európai energiapolitikára gyakorolt hatásait tárgyaló vitájával kapcsolatban adott ki sajtóközleményt. Véleménye szerint az előző év energiaár-robbanásában megkerülhetetlen szerepet játszott az Európai Bizottság elhibázott energia- és kudarcos szankciós politikája.

Hirdetés

„A biztonságos energiaellátás megteremtése és a megfizethető energiához való hozzáférés biztosítása az Európai Unió és a tagállamok egyik legfontosabb feladata. Az elmúlt egy évben azonban Brüsszel nem tudott felnőni ehhez. Az Európai Bizottság elhamarkodott döntéseinek és kudarcos szankciós politikájának is köszönhetően elszabadultak a földgáz- és áramárak, ami megemelte a rezsiszámlákat és inflációs hullámhoz vezetett Európa-szerte” – hangoztatta a képviselő.

Hozzátette, hogy a családoknak és a vállalkozásoknak soha nem látott energiaárakkal kellett szembesülniük, azonban a szükséges segítség helyett csak szankciókat és kioktatást kaptak Brüsszelből. Mint írta, a szakbizottsági vita során „nyilvánvalóvá vált, hogy a bürokraták nem vállalják a felelősséget a kialakult helyzetért és a jövőben újabb káros intézkedésekre is javaslatot tehetnek”.

„A szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ha nem változtatnak rajtuk, visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a családoknak és gazdaságnak. Itt az idő, hogy a bizottság az emberekért és ne ellenében dolgozzon” – hangsúlyozta Gyürk András.

Az ITRE bizottság vitáján Kadri Simson, az energiaügyekért felelős uniós biztos felszólította az uniós tagállamokat, hogy ne írjanak alá új szerződéseket az orosz cseppfolyósított földgáz megvásárlásáról annak érdekében, hogy az EU felszámolhassa a Moszkvától való energiafüggőségét. Hozzátette, hogy ez „megnyugtató hatással” lesz más olyan beszállító vállalatokra, amelyekkel az EU szerződést szeretne kötni.

Arról is beszélt, hogy az elkövetkező nyár kihívásokat hozhat, hiszen a magas hőmérséklet és a szárazság befolyásolja az áramtermelést és -fogyasztást. „Tehát egyelőre még ismeretlen vizeken evezünk, meg kell erősíteni a felkészültséget. Ezért a bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy az önkéntes 15 százalékos keresletcsökkentést jövő évig hosszabbítsák meg. Ez eddig is jól működött, és ez a legnagyobb garancia arra, hogy novemberre elérjük a megfelelő tárolási szintet” – jelentette ki.

Korábban írtuk