November végén életbe léphet az aranyrészvények megszüntetéséről rendelkező törvény. Az állam számára különleges jogosultságokat biztosító gyakorlat felszámolására Brüsszel erőteljes fellépésének következtében kerül sor. Az aranyrészvény révén jelenleg 31 cégben van vétójoga az államnak. A jövőben ez legfeljebb az energetikai és a honvédelmi vállalatokban tartható fenn.

Sérti a tőkemozgás szabadságát, valamint a tulajdonnal való rendelkezés jogát, hogy az állam vétójogot biztosító jogosultságot tart fenn azokban a társaságokban, amelyeket korábban piaci befektetőknek értékesített. Mindez az Európai Bíróság 2002-es ítélete óta köztudott, Magyarország az elmúlt években mégsem tett semmit a jogsértés felszámolásáért. Ezért az Európai Bizottság tavaly decemberben felszólítással, majd idén júliusban ultimátummal fordult a magyar kormányhoz, európai bírósági eljárással fenyegetőzve. Az aranyrészvényt Magyarországon a kilencvenes évek elején a Pick privatizációjánál alkalmazták először, különleges jelentősége azonban 1995-96-ban, az áram- és gázszolgáltatók eladásakor lett. Részesedéseinek eladása után ugyanis az államnak elvileg megszűnt a lehetősége, hogy tulajdonosként befolyásolja nemzetgazdaságilag fontos vállalatok döntéseit. Törvényileg is megerősítették tehát, hogy ezekben a cégekben a tulajdonosok csak az állam egyetértésével hozhatnak bárminemű határozatot. A különleges jogosultságot 31 cég privatizációjánál tartotta fenn az állam. Ezek többsége erőmű, áram- vagy gázszolgáltató vállalat. De a listán megtalálható az OTP, a Mol, a Magyar Telekom, a Pick, a Herz, a Hungaropharma vagy a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. is. Aranyrészvényekkel kapcsolatban eddig kétszer döntött az Európai Bíróság. A francia kormányt elmarasztalták, amiért aranyrészvénye segítségével próbálta megakadályozni, hogy egyik olajvállalata külföldi kézbe kerüljön. A belga gázszolgáltatók esetében ugyanakkor a bíróság elfogadta azt az érvelést, hogy az eszközök esetleges leszerelése veszélyeztetheti az ellátás biztonságát, így ott az állam megtarthatta különleges jogosítványát. Ennek megfelelően a 22 energetikai cégnél Magyarországon is indokolt lehet a vétójog fenntartása. A maradék nyolc társaságnál viszont, amelyeknél inkább csak különleges méretük miatt hivatkoztak „nemzeti érdekre”, védhetetlennek látszanak az állami előjogok. Brüsszel azonban az energetikai társaságoknál is a jelenleginél jóval szűkebb korlátok közé szorítaná az állam beleszólási lehetőségét. Vagyis a jövőben törvényben kell felsorolni azokat az eshetőségeket, amelyeknél az állam élhet vétójogával. A tiltakozást indokolni kell, a tulajdonosoknak pedig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bíróság előtt támadhassák meg az állami vétót. Ennek megfelelően november végén a parlament várhatóan végleg felszámolja az aranyrészvény jogrendszerét, s helyette az említett társaságoknál – valamint a Dunai Repülőgépgyárnál – az említett kritériumoknak megfelelő szavazatelsőbbségi részvényt bocsátanak ki. Kandor