Bukaresti földindulás

Számunkra a magyar jelölt eredménye a legfontosabb: 52,40 százalékos részvétel mellett több mint 416 ezer szavazattal, a szavazatok 4,51 százalékával a hetedik helyen végzett a romániai elnökválasztás első fordulójában Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Figyelemre méltó, hogy az elnökválasztáson 2009, 2014 és 2019 után negyedszer induló RMDSZ-elnöknek ez volt a legjobb szereplése. Ennek persze a bukaresti Cotroceni-palota következő öt évéhez a gyakorlatban alig van köze, ellenben felhajtóerőt adhat a december 1-jén esedékes parlamenti választáson való magyar szerepléshez.

Erre szükség is lesz,

a romániai államfőválasztás első fordulója ugyanis nem várt és az előrejelzésekben még csak nem is sejtett politikai földindulást hozott:

több mint 2,117 millió szavazattal, a voksok 22,94 százalékával Călin Georgescu független jelölt futott be az első helyre, aki ugyancsak nagy meglepetésre a Románián kívüli diaszpóra-románságban is tarolt, e szavazói csoportban fölényesen, több mint 43 százalékkal nyert.

Georgescu nem új szereplő a román belpolitikában, már 1991-ben miniszteri tanácsadóként dolgozott a Környezetvédelmi Minisztériumban, később különböző kormányzati háttérintézményekben, 2004-2005-ben pedig a Külügyminisztériumban ugyanezen a szakterületen tevékenykedett szakértői minőségben. Az ENSZ fenntarthatósági programjainak is résztvevője volt, és egy időben csatlakozott az emberiség jövőjén töprengő (profilja alapján szabadkőműves fedőszervezetnek tűnő) Római Klubhoz. Ez számos kérdést fölvet. Mindenesetre Georgescu a politika frontvonalától azonban 2020-ig távol tartotta magát, akkor viszont az úzvölgyi magyar katonatemető feldúlásáról és megszentségtelenítéséről ismert vulgársoviniszta Szövetség a Románok Egységéért (Alianţă pentru Unirea Românilor, AUR) kormányfőnek javasolta. Két évvel később taktikai okokból kizárták a pártból, mivel Georgescu nyíltan szimpatizál az 1930-as években fénykorát élő, Corneliu Zelea Codreanu vezette jobboldali radikális Mihály Arkangyal Légióval és a belőle kinőtt Vasgárdával és az azzal egyébként katonai diktátorként véresen leszámoló Ion Antonescu tábornokkal.

Ez azonban láthatóan nem zavarta az erre fogékony szavazókat, így meglepetésre Georgescu fordulhat az élen a december 8-án esedékes második forduló előtt. 

Georgescu váratlan sikerének több összetevője van. Egyrészt tanult értelmiségi, államigazgatási tapasztalattal is rendelkezik, környezetvédelmi és fenntarthatósági ügyekben talajtanból doktorált agrármérnökként kétségtelenül szakértő, ugyanakkor elutasítja a sötétzöld ideológiát, karakteresen antiglobalista, élesen kritizálja Románia NATO-tagságát, határozottan békepárti, kiáll a normális családok mellett, valamint elutasítja az LMBTQP-ideológiát és a genderelmebajt. Világnézetét ugyanakkor a nyilvánosságban visszafogott stílusban hirdeti, nem handabandázik, emellett ügyesen használta a Tik-Tok nevű világhálós közösségi felületet.

További adalék, hogy a június 9-i európai parlamenti választáson több mint 440 ezer szavazattal két brüsszeli mandátumot nyert SOS Romania párt elnökét, a korábban ugyancsak az AUR-ból kizárt Diana Sosoacăt a román alkotmánybíróság némi jogászkodással eltiltotta az államfőválasztáson való indulástól, így vélhetően az ő lehetséges szavazói is nagy számban adták a voksukat Georgescura.

Az államfőválasztás december 8-i második fordulójába rajta kívül a Momentum román testvérpártja, a karakteresen globalista, ugyanakkor a magyarellenességtől sem visszariadó Románia Megmentése Szövetség (Uniunea Salvaţi România, USR) jelöltje, Elena Lasconi jutott be 1,770 szavazattal, ez 19,17 százalékot ért.

Az előzetesen egyértelmű első körös győztesnek várt Marcel Ciolacu jelenlegi miniszterelnök, a Román Kommunista Párt utódszervezete, a Szociáldemokrata Párt (Partidul Social Democrat, PSD) jelöltje néhány száz szavazattal Lasconi mögé csúszva mindössze harmadik lett 1,769 millió vokssal, ez 19,16 százalékot ért, így számára véget ért az elnökválasztás.

A közvélemény-kutatók által eredetileg második helyre várt George Simion, az AUR jelöltje csupán negyedikként futott be 1,28 millió szavazattal, a voksok 13,87 százalékával. Az ő támogatói december 8-án várhatóan felsorakoznak Georgescu mögé, hiszen Simion vasárnap este bejelentette, hogy őt támogatja a második fordulóban. Ez pedig Sosoacă híveivel együtt összesen több mint másfélmillió további támogatót jelent Georgescunak.

Ez kevés lehet a végső győzelemhez a legionárius-szimpatizáns jelölt számára, amennyiben Ciolacu 1,769 millió, a Nemzeti Liberális Párt (Partidul Naţional Liberal, PNL) színeiben indult Nicolae Ciucă tábornok (2020-ban, majd 2021 és 2023 között Románia miniszterelnöke) 811 ezer, a most függetlenként indult ex-PSD-s Mircea Geoană korábbi külügyminiszter és volt NATO-főtitkárhelyettes 583 ezer és Kelemen Hunor több mint 416 ezer támogatója két hét múlva ismét az urnákhoz járul, és ez a valamivel több mint 3,5 millió ember Lasconira szavaz.

Csakhogy ez egyáltalán nem vehető biztosra. A magyar szavazók például csapdába kerültek, hiszen a második fordulóba jutott két elnökjelölt bármelyikének támogatása ellentétes az elemi nemzeti érdekeinkkel. Georgescu legionárius, vasgárdista felfogása eleve nem ismer el nemzetiségi jogokat, Lasconi pártja, az USR pedig, mint nemrég megírtuk (Felfalnák a magyarokat, Demokrata, 2024. november 6.) olyan közigazgatási reformtervvel állt elő a közelmúltban, amely adminisztratív úton tüntetné el az erdélyi magyarságot, gigamegyékbe olvasztva be a magyar többségű, illetve jelentős magyar lakosságú megyéket, elvonva a 20 ezer lelkesnél kevesebb lakosú városoktól a városi rangot és felszámolva a 3000-nél kisebb lakosságszámú települések önállóságát – ami számos magyar többségű várost és falut érintene.

De a PSD szavazói sem biztos, hogy fegyelmezetten és tömegével támogatják a második fordulóban a globalista USR jelöltjét. Ugyanígy előre jelezhetetlen, hogy akár Ciucă, akár Geoană hívei miként cselekednek december 8-án.

Jelenleg tehát megjósolhatatlan, ki lesz Románia következő elnöke.

Egy tényt mindenesetre megállapíthatunk az eredményekből: a 2024-es államfőválasztás első fordulójában Románia választópolgárai határozott ítéletet mondtak arról a berendezkedésről, amely az 1989-es, döntően a kormányokon, ideológiákon átívelő mélyállam katonai hatalomátvételével lezajlott rendszerváltozás (rendszerátfestés) után alakult ki, és amelyet alapvetően a posztkommunista utódpárt PSD és a különböző neveken, most éppen PNL-nek nevezett, de sajátos román tulajdonságként a magyarellenes sovinizmustól sem idegenkedő liberális tábor birkózása, időnként nagykoalíciója határozott meg.

A váratlan eredményhez adalék, hogy bár a jelentős számban magyarok lakta Bihar, Maros, Szatmár, Szilágy, illetve a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök végzett az élen (a román többségű megyékben minden bizonnyal nem jelentéktelen számú román szavazatot is begyűjtve), Brassó, Kolozs és Temes megyében pedig Elena Lasconi nyert, Erdély összes többi megyéjében (Arad, Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Máramaros, Szeben) tarolt Georgescu. Ebből arra lehet következtetni, hogy az Erdélyben a korábbi választások adatai alapján mindeddig meghatározó PNL támogatói is nagy számban szavaztak Georgescura.

Ha a rá és Simionra adott voksokat összeadjuk, akkor arra jutunk, hogy a szavazók több mint 36 százaléka a politikai fősodorral szemben álló erőket támogatja.

Ennek oka pedig az lehet, hogy

a szavazók nagyon határozottan nemet mondtak Bukarest eddigi kritikátlan atlantista politikájára, az oroszellenes ökölrázására

és az úgynevezett Ukrajna felelőtlen katonai támogatására, aminek egyik fő szorgamazója a párt egykori elnöke, 2014 óta Románia elnöke, a PNL politikusait marionettfiguraként táncoltató Klaus Iohannis volt. Aligha tagadható, hogy egykori pártja az ő áldozatává vált.

Annyi bizonyos, hogy az államfőválasztás második fordulója egy szuverenista, magyarbarátnak jóindulattal sem nevezhető vasgárdista jelölt és egy magyarellenességtől szintén nem idegenkedő globalista induló között dől el. Nyugtalanító kérdés, hogy e ténynek milyen hatása lesz a december 1-jei parlamenti választásokra.