Globalista támadás Belgrád ellen
Célkeresztben a patrióták
Hónapok óta zajlanak a tüntetések a szerb kormány ellen. A történet korrupciós vádakkal kezdődött, de általános elégedetlenségből is utcára mennek. A magyar kormány destabilizációs kísérletre figyelmeztet.
Amióta az Egyesült Államokban a patrióták győztek, Közép-Európában felerősödtek a destabilizációs törekvések, ennek elszenvedője Szerbia, Szlovákia és Magyarország – mondta március elején Orbán Viktor miniszterelnök, amikor északmacedón kollégáját fogadta.
„Az elmúlt években többször is inspiráltak nemzetközi szereplők színes forradalmakat a világ különböző pontjain. És ezek a színes forradalmak egytől egyig tragédiába torkollottak, egytől egyig hosszú távra destabilizáltak komplett térségeket” – jelentette ki egy héttel később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki pedig Tanja Miščević uniós integrációért felelős szerb miniszterrel tárgyalt. A magyar tárcavezető szerint Szerbiában súlyos külső beavatkozási folyamatok zajlanak, hasonlóan azon közép-európai államokhoz, ahol patrióta kormány van hatalmon.
A magyar külügyminiszter figyelmeztetett, hogy ezek a beavatkozási kísérletek elképesztő méreteket öltöttek Közép-Európában, így Magyarországon és Szerbiában is. „Számos politikai és médiaszereplőt találtak meg külföldi források. Egyes politikai és médiaszereplők idegen érdekeket szolgáltak, szolgálnak országainkban. Ki kell vizsgálni, hogy milyen politikai és milyen médiaszereplők milyen külföldi finanszírozási forrásokat vesznek igénybe” – fejtette ki. Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország érdekelt Szerbia stabilitásában és békéjében, ehhez meg is ad minden támogatást, már csupán azért is, mert a két ország stratégiai fontosságú területeken – például az energiabiztonság kérdésében – van egymásra utalva.
Forradalomelmélet
Szerbiában a színes forradalom nem ismeretlen műfaj, és ötletekért sem kell a szomszédba menniük. A témáról többször is részletesen írt az elmúlt években Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója, figyelmeztetve arra, hogy a XXI. században eddig lezajlott több mint húsz színes forradalom Magyarország számára is intő jel. „Az egymás hasonmásának tekinthető színes forradalmakat kívülről szervezik, az államcsínyek mindenütt puhán mennek végbe és a különböző Majdan-másolatok következményei is azonosak” – állapította meg.
Emlékeztetett rá, hogy 1999. márciusában a szerb Otpor! (Ellenállás!) egyetemista vezetőit egy budapesti szemináriumon képezték ki a tiltakozás mikéntjeiről, elsősorban Robert Helvey nyugalmazott amerikai ezredes. A szervezet vezetője Srđa Popović, aki jó viszonyt ápolt az akkori belgrádi amerikai nagykövettel, Robert M. Milesszal. „Jugoszlávia végnapjaiban a felemelt öklöt formázó jelkép alatt felvonulók a szárazföldön, a NATO pedig 1999. március–júniusi bombázásával a levegőből hajtotta végre feladatát. A Milošević-rendszer végül a 2000 szeptemberében tartott választások következtében bukott meg” – idézte fel Békés Márton.
Popović 2015-ben adta ki Útmutató a forradalomhoz című könyvét, amelyben más országokban is bevethető kormánybuktató stratégiákat javasol, a fentebb említett Helvey ezredest pedig egyébként mentoraként említi. A könyvben leírt, bevált technikákat – humoros akciók, tüntetés és fesztiválhangulat ötvözése és hasonlók – már jóval korábban is elkezdte terjeszteni, az általa alapított NGO, a Centre for Applied Nonviolent Action and Strategies (CANVAS) élén 2003 és 2015 között ötven ország – köztük Belarusz, Grúzia, Egyiptom, Irán, Libanon, Maldív-szigetek, Szíria, Tunézia, Ukrajna – aktivistáinak tartott kiképzést. Az amerikai jelenlét is közös elem, hiszen például Robert M. Miles Belgrád után Tbilisziben vezette az USA nagykövetségét, méghozzá éppen a „rózsák forradalma” idején.
A színes forradalmak elméletének ősatyja egyébként nem Popović. A doktrinális alapokat Saul Alinsky fektette le Rules for Radicals című 1971-es munkájában, és ezen a nyomon haladt tovább az 1968-as diáklázadásban szintén részt vevő Gene Sharp, az „erőszakmentes hadviselés Machiavellije” is Diktatúrából demokráciába című 1973-es könyvében.
A mostani és a huszonöt évvel ezelőtti események fő motívuma az elégedetlenség. A ’90-es évek végén Milošević ellen nem az volt a legfontosabb kifogás, hogy háborút kezdett, hanem az, hogy elvesztette. A mostani tüntetőket is az elégedetlenség motiválja. Vučićnak főleg Koszovó elvesztését – ahogy a polgárok látják – róják fel, és a romló gazdasági helyzetet. Kérdéses, hogy a demokrácia hol áll a demonstrálók követeléslistáján.
…és gyakorlat
Tavaly Szerbiában novemberben kezdődtek tüntetések, miután az elmúlt években felújított újvidéki vasútállomás előtetője beomlott, 15 ember halálát okozva. Az illetékes hatóságok 16 személy ellen indítottak eljárást hanyagság és veszélyeztetés miatt, míg az újvidéki felső ügyészség vizsgálatot kezdeményezett a felújítás során esetlegesen elkövetett korrupciós visszaélések kapcsán.
A tüntetők követelései között szerepel a felelősök azonosítása és bíróság elé állítása, a felújítással kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatala, valamint azok elszámoltatása, akik az elmúlt hónapokban tüntetőket támadtak meg. Emellett szorgalmazzák a demonstrációk miatt letartóztatott diákok és tanárok szabadon bocsátását, valamint a felsőoktatási költségvetés húszszázalékos növelését.
A jobboldali kormány szerint a követelések már teljesültek: a szükséges dokumentumokat fokozatosan közzéteszik, a tüntetők elleni erőszak ügyében vizsgálatok indultak, és az államfő közbenjárására a letartóztatott diákokat és tanárokat szabadon engedték. Továbbá az oktatás finanszírozására szánt költségvetés átcsoportosításával biztosították a kért húszszázalékos emelést, így a kabinet szerint a további tiltakozások alaptalanok.
Az eseményeknek személyi következményei is voltak: lemondott Goran Vesić építésügyi miniszter, bár azt mondta, nem érzi felelősnek magát a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Milan Đurić újvidéki polgármester és Miloš Vučević miniszterelnök is, akik január végén mondtak le. Utóbbi távozását még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, és ha nem sikerül kinevezni az utódját, akkor előre hozott választásokat írhatnak ki.
Az ellenzék március negyedikén jelzőfáklyákkal, füsttel, tojásdobálással, fütyüléssel, bekiabálásokkal és verekedéssel próbálta megzavarni a szerbiai parlament tavaszi ülésszakának első ülését. Ana Brnabić házelnök – akit egy politikus leöntött vízzel – mindennek ellenére nem rendelt el szünetet és közölte, hogy senki sem fogja megakadályozni a parlament munkáját. Másnap Aleksandar Vučić elnök a rendbontók büntetőjogi felelősségre vonását sürgette.
A múlt héten diákok vették blokád alá a köztévé (RTS) belgrádi épületét, néhány nappal azután, hogy az elnök azt nyilatkozta, a biztonsági szervek közbe fognak lépni, ha erőszakos cselekményekre kerül sor a március 15-ére meghirdetett tüntetésen. Vučić beszélt arról is, hogy ha a parlament elfogadja a kormányfő lemondását, új kormány alakul, ám azt nem fogja államfőként megengedni, hogy átmeneti kormány álljon fel és az ellenzéknek hatalom kerüljön a kezébe, mert az „Szerbia halálához vezetne”.
A március 15-i tüntetésen sajtóbeszámolók szerint legalább százezren – mások szerint több százezren – vettek részt, sokan gyalog indultak útnak vidéki városokból. A rendőrségi közlemény szerint Belgrád belvárosában több helyen incidensek, verekedések törtek ki a tüntetés egyes csoportjai között, de többször rátámadtak a rendőrökre is. A tüntetőket is érték támadások, de a Magyar Szó tudósítása szerint Ana Brnabić visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint a tüntetés során esett incidenseket az egyetemek blokádja ellen tiltakozók csoportjából követték volna el, elmondása szerint szélsőséges csoportok támadták meg mindkét tábor tagjait.
Amerikai pénz és egyensúlyozás
Ahogyan az a színes forradalmakkal terhelt országokban lenni szokott, Szerbiában is a Soros-hálózattal és a „civil társadalommal” karöltve tevékenykedett az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID), amelynek működését éppen az ilyen beavatkozások miatt függesztette fel Donald Trump elnök.
Február végén Belgrádban átfogó vizsgálat indult több NGO ellen, miután felmerült a gyanú, hogy visszaélhettek a USAID által nyújtott pénzügyi támogatásokkal. A Srpski Telegraf belgrádi napilap értesülései szerint akár több millió dollárt is szabálytalanul használhattak fel. A szerb rendőrség házkutatást tartott négy szervezet – az Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA), a Polgári Kezdeményezés, a Gyakorlati Politika Központ és a Nyom alapítvány – irodáiban. A lap azt írta, a CRTA több mint hatmillió, a Nyom alapítvány mintegy 5,5 millió, a Polgári Kezdeményezés pedig 248 ezer dollárt kapott a USAID-től.
Nenad Stefanović főügyész bejelentette, hogy kapcsolatba léptek az amerikai igazságügyi minisztériummal és információkat kértek a USAID lehetséges pénzügyi visszaéléseiről, pénzmosási tevékenységéről és a források nem megfelelő elosztásáról. A főügyész gyanúsnak nevezte, hogy jelentős összeg koncentrálódott mindössze négy szervezetnél, amelyek ráadásul átláthatatlanul gazdálkodtak vele. Aleksandar Vučić elnök azt mondta, hogy teljes mértékben együttműködnek az amerikai FBI-jal az ügyek felderítésében. Rámutatott, Szerbiában számos szervezet tevékenykedik külföldi finanszírozásból, és adott esetben kormányellenes megmozdulásokat szervezhet.
Aleksandar Vučić eközben egyébként igyekszik érvényben tartani azt a külpolitikai elvét, hogy jó viszonyra törekszik minden nagyhatalommal. Múlt héten az amerikai elnök legidősebb fiát, Donald Trump Jr-t fogadta, akivel a kapcsolatok erősítéséről tárgyalt. A belgrádi kormány tavaly megállapodást kötött Donald Trump vejének, Jared Kushnernek a befektetési cégével arról, hogy a vállalat szállodát épít a fővárosban, a Jugoszláv Néphadsereg egykori főparancsnokságának a helyén. Az épületet a NATO 1999-es bombázásának idején érte találat. A megelőző napokban pedig a szerb elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel beszélt telefonon, utóbbi megengedhetetlennek nevezte, hogy kívülről próbáljanak beavatkozni Szerbia belügyeibe. Aleksandar Vučić megerősítette, hogy májusban Moszkvába látogat a náci Németország feletti győzelem 80. évfordulójának megünneplésére, és szerb katonákat küld a parádén való részvételre.
A szerb vezetés egyensúlyozási törekvései nemrég az ENSZ-ben is megmutatkoztak. A világszervezet közgyűlése február végén fogadta el az Ukrajna által benyújtott határozati javaslatot, amely az orosz csapatok teljes kivonását sürgeti Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. Ezt Szerbia akkor megszavazta, nemrég azonban utólag tartózkodóra módosította a voksát. „Nem hiszem, hogy hízelegnünk kellene bármely nagyhatalomnak is, az oroszoknak, az amerikaiaknak vagy bárkinek” – jelentette ki Aleksandar Vučić.
