Cenzúra és lemondatás egy amerikai lapnál
Lemondásra kényszerült szombaton Stan Wischnowski, a Philadelphia Inquirer című amerikai lap főszerkesztője egy vitatott főcím miatt.
A főszerkesztő Az épületek is számítanak főcímet adta egy építészeti kritikának, amelynek a szerzője a többi között arról írt, hogy a részben a Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) nevű mozgalom szervezte tüntetéseken megjelenő erőszakos elemek üzleteket gyújtottak fel és épületeket rongáltak meg, közöttük műemléképületeket is. A vitatott főcím összecsengett A fekete életek számítanak mozgalom elnevezésével, s a szerkesztőség afroamerikai munkatársai tiltakozni kezdtek.
A lapvezetés bocsánatot kért, a címet megváltoztatta, és a Pulitzer-díjas, 58 éves Wischnowskinak, aki egyben a lapkiadó alelnöke is, le kellett mondania mindkét posztjáról. Lisa Hughes, a kiadó elnök-vezérigazgatója a szerkesztőségnek írt emlékeztetőjében „sértőnek és nem megfelelőnek” minősítette a főcímet, s leszögezte, hogy a lapnak „diverzifikálnia kell” munkatársi gárdáját.
A philadelphiai lap bocsánatkérése a The New York Times bocsánatkérése után jelent meg. A The New York Times ugyanis szerdán közölte Tom Cotton arkansasi republikánus szenátor véleménycikkét, amelyben a politikus arról írt, hogy helyesnek tartja az erőszakkal szembeni rendőri fellépést. „A nemzetnek helyre kell állítania a rendet” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a hadsereg erre készen áll. A lap a cikk megjelenése után össztűz alá került, s szintén bocsánatot kért. „Téves szerkesztői döntésnek” minősítette Tom Cotton cikkének megjelentetését.
Ezrek tüntettek szombaton Washingtonban a rendőri brutalitás elleni tiltakozáshullám kilencedik napján, amit George Floyd május végi meggyilkolása váltott ki az Egyesült Államokban.
Amerikai tisztségviselők a tiltakozó akciók kezdete óta a legnagyobb megmozdulásra számítanak a fővárosban, amelynek számos pontján tartanak rendezvényeket.
Az egyik tiltakozó csoport a Lincoln emlékmű előtt gyülekezik, ahol Martin Luther King Jr ismert polgárjogi aktivista tartotta híres beszédét 1963-ban. Menetet terveznek indítani a kongresszus épületétől, és rendezvényeket tartanak helyi idő szerint délutántól éjfélbenyúlóan a Fehér Ház előtt is.
Az elnöki rezidencia előtt összegyűlt tömeg a „Black lives matter” (A fekete életek is számítanak) mellett George Floyd és más, rendőri erőszaknak áldozatul esett afroamerikaiak nevét skandálta. Több aktivista a rendőrségi források megvonását követelte, azzal, hogy az így felszabadult pénzösszegeket a szükséget szenvedő közösségek támogatására kellene fordítani.
A fekete bőrű Floyd május 25-én halt meg, mert egy fehér rendőr csaknem 9 percig térdelt a nyakán, miután a férfi egy hamis 20 dollárossal próbált fizetni. A gyilkosságba torkolló intézkedésnél négy rendőr volt jelen, másnap mindannyiukat elbocsátották, és később vádat is emeltek ellenük. A Floyd nyakán térdelő rendőrről videofelvétel is készült, amelyen többször hallható, hogy a fekete férfi azt nyögi, hogy nem kap levegőt. Mint kiderült, az utolsó három percben Floyd már nem mozdult, és pulzusa sem volt. A gyilkosság miatt helyenként zavargásokba és fosztogatásba torkolló tiltakozások kezdődtek az Egyesült Államok több városában, melyek során szintén számos bírálat érte a rendőrség fellépését a békés tiltakozókkal és újságírókkal szemben is.
