Régóta megy a csörte Angela Merkel és a Facebook között: a kancellár először a neten terjedő gyűlöletbeszéd elleni harcba kényszerítette bele a közösségi média szereplőit, most pedig – vélhetően a közelgő parlamenti választásokra tekintettel – a politikát is befolyásoló álhírek szűréséről rendelkezne. A kamuhírek legyőzése sziszifuszi munkának ígérkezik, a gyűlöletbeszéd elleni fellépéséről pedig már sokan megjegyezték, hogy a törekvés örve alatt a migránsok befogadásával kapcsolatos ellenvéleményeket akarják kicenzúrázni.

– „Mi a helyzet a gyűlöletkeltő posztokkal?”

– „Hát igen, ezen dolgozni kell.”

– „Dolgoznak ezen az ügyön?”

– „Aha.”

Ez a nem éppen cizellált párbeszéd Angela Merkel német kancellár és Mark Zuckerberg Facebook-CEO között hangzott el két éve, egy New York-i ENSZ-rendezvényen, ahol egymás mellett foglaltak helyet a terített asztal mellett. A beszélgetést gyorsan szétkürtölte a világsajtó egy bekapcsolt mikrofonnak köszönhetően, a kancellár és a befolyásos igazgató közötti csörte pedig azóta is tart. Az ominózus vacsorán még csak a gyűlöletbeszéd kiszűrését kérte Merkel, akinek a willkommenskultur tetőpontján nyilván nem volt szüksége arra, hogy az emberek a legnagyobb közösségi oldalon beszéljék ki migránsokkal kapcsolatos tapasztalataikat. Ma már – a németországi választások előestéjén – a Facebookon megosztott, és gyorsan terjedő álhírek is aggasztják a kancellárt, aki szemlátomást nem akarja kockáztatni azt, hogy egy-két jól sikerült kamuhír miatt szavazatokat veszítsen. Ráadásul, ahogy azt már többször is kijelentette, tart az orosz titkos­szolgálatok aknamunkájától is, márpedig azok dezinformációs kampányaiból nem egyszer került ki nagy hatást kiváltó álhír.


A szélsőjobb vidámparkja

Régi nóta Németországban a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, így nem meglepő, hogy a német kormány a netes közösségekből is kigyomlálná a különböző idegengyűlölő, rasszista, zsidó- és iszlámgyűlölő oldalakat és csoportokat, sőt azt is büntethetik, ha a felhasználók saját oldalaikon posztolnak ilyen tartalmakat. Ilyen esetekben a rendőrségi razziák sem ritkák, ezeknek pedig jobbára bírósági eljárás a vége. A szövetségi bűnüldözési hivatal szerint erre azért van szükség, mert megugrott a szóbeli szélsőséges megnyilvánulások száma, amelyek leggyakoribb célpontjai a migránsok és a szélsőséges megnyilvánulások ellen kampányoló aktivisták. Heiko Maas igazságügyi miniszter két éve úgy fogalmazott, nem akarják, hogy a közösségi oldalak „a szélsőjobb vidámparkjává” váljanak, ennek érdekében pedig tavaly már levélben szólította fel a Face­bookot, támogassa jobban a hatóságokat a gyűlölködő hozzászólások íróinak felkutatásában, illetve azt követelte, hogy az ilyen tartalmakat a bejelentésük után legfeljebb huszonnégy órával töröljék. Ennek érdekében már össze is hoztak egy közös munkacsoportot a Facebook, a Twitter és a Google képviselőivel – utóbbinak azt vetették a szemükre, hogy az adminok számos olyan tartalmat fent hagytak a megjelenített oldalakon, amelyeket egyes felhasználók uszító tartalomnak minősítettek. Német nyomásra a Facebook már korábban vállalta, hogy védett csoportként kezeli a migránsokat, és támogatja például az idegenellenességet elítélő tartalmakat, de a levél alapján ez sem volt elegendő az igazságügyi miniszternek, aki szerint egyes rasszista posztok törlésével késlekednek. Végül meg is fenyegette a techcéget, hogy Európa-szerte jelentősen megszigorítják a szabályozást: ha a közösségi oldal nem tudja magától kezelni a problémát, akkor kötelezni fogják erre.

Fotó: shutterstock.com/illusztráció

A szigor a német politikai vezetés szempontjából érthető, hiszen a gyűlöletkeltés visszaszorításával érvelve, egyúttal azokba is belefojthatják a szót, akik a kormány migránspolitikáját keresetlen szavakkal bírálják a közösségi médiában. Ugyanakkor többen is figyelmeztetnek, hogy a gyűlöletbeszédet nehéz definiálni, ezért az ellene szóló törvények tartalma gyakran homályos, tele szubjektív elemekkel, ráadásul az sem bizonyított, hogy a szűrés valóban elejét venné az erőszaknak és a radikalizmusnak. Beszédes tény az is, hogy a Facebookot eddig jobbára csak elnyomó kormányok támadták, mert a saját belső szabályaikra hivatkozva nem törölték a rendszerkritikus posztokat. Ha német nyomásra az egyes országok szabályozása ezt felülírhatná, azzal világszerte sérülne a szólásszabadság.


Nyomás a Facebookon

Dacára Heiko Maas lesújtó véleményének, a Facebook felhasználási feltételei már korábban is szigorúan tiltották a gyűlöletbeszéd különböző formáit, a fenyegetést és uszítást, ezekre a felhasználók is felhívhatják a szerkesztők figyelmét, hogy végül eltávolítsák azokat. Az is igaz, hogy ez a rendszer nem bizonyult különösebben hatékonynak, elvégre gyakran bukkannak fel különböző rasszista, antiszemita, vagy éppen iszlámgyűlölő oldalak, amelyek százszázalékos kiszűrését és eltávolítását nem sikerült tökéletesen megoldani. Ennek leginkább az az oka, hogy a közösségi médiaoldalakat üzemeltető techcégek a számukra hazai, vagyis az Egyesült Államok irányelveihez tartják magukat, ahol igen komoly hangsúlyt fektetnek a szólásszabadság érvényesülésére, amit még a jórészt liberális szilikonvölgyi elit sem hagyhat figyelmen kívül. Éppen ezért legálisan leírható minden, kivéve a közvetlen erőszakra való felhívást, valamint a közvetlen veszéllyel járó alaptalan riogatást. Európában ennél jóval keményebb a szabályozás; a német törekvések most azt célozták, hogy az amerikai székhelyű multicég is ezekhez alkalmazkodjon. Megunva a német állam vegzálását, a huzavona eredményeként a Facebook mostanra kiszervezte a tartalomszűrést a Bertelsmann Alapítványnak, akik a tartalmat monitorozzák, és kijelölik törlésre a különböző sértő jellegű bejegyzéseket, kommenteket is. Az új szereposztással Merkelék minden bizonnyal elégedettek, az Alapítvány ugyanis ugyanannak a nemzetek fölötti Európának az eszmeiségét hirdeti, mint a német kormányzó elit – nem mellékesen a Bertelsmann Alapítványt a liberális háttérhatalom egyik fő szervezeteként is emlegetik.

December óta már nem csak a gyűlöletbeszéd miatt főhet a Facebook németországi adminjainak a feje, ugyanis a 2017-es parlamenti választások miatt törvényben köteleznék arra a közösségi oldalt, hogy folyamatosan figyeljék, és távolítsák el a gyorsan terjedő álhíreket. Amennyiben ezt elmulasztaná a cég, akár ötszázezer eurós büntetést is kaphatna egyetlen kifogásolható tartalomért. Aggódó politikusok szerint ugyanis az álhírek befolyásolhatják a választás kimenetelét. Sokak szerint a Facebookon terjedő kamuhírek hatással voltak a felhasználókra a váratlan eredménnyel végződött amerikai elnökválasztás során is.


Álhírgyártó nagyiparosok

Merkelék félelme nem alaptalan, mivel az elmúlt években ugyancsak megnőtt az úgynevezett kattintásvadász oldalak népszerűsége. Ezek az olvasók átverésén alapuló áltudományos, vagy szimplán hamis híreket közlő szájtok nagyotmondásukkal ösztönöznek kattintásra, ugyanis a látogatók számától függ reklámbevételük. Mivel egy-egy jelentősebb választás során az érdeklődők gyakrabban kattintanak a politikai tartalmú hírekre, érthető, hogy az álhírvállalkozók is igyekeznek „kiszolgálni a keresletet” és szórakoztató tartalmakkal tarolják le a közösségi médiát. A politikusok félelme nem alaptalan, ugyanis a közönség nagyon is vevő ezekre az álhírekre, egyes kattintásvadász oldalaknak több lájkolója van, mint a komoly híroldalaknak – itthon például a Mindenegybenblog büszkélkedhet hatszázezer követővel – s a felmérések szerint pedig sokan el is hiszik, amit olvasnak. Az információs hadviselés keretében nemritkán titkosszolgálati szereplők is futtatnak vagy támogatnak álhíroldalakat, egy-egy jól sikerült dezinformációs kampányban ma már előkelő helyen állnak a tényeket elferdítő, bizonytalanságot keltő, féligazságokon vagy valótlanságokon alapuló hírek.

A Facebook – mivel ezúttal a hitelessége forog kockán – gyorsan lépett. Bár Zuckerberg nemrég még azzal védekezett, hogy szerinte a közösségi oldalon közzé tett tartalmak 99 százaléka hiteles, és csupán egy százalékuk hamis, már az év elején bejelentették, hogy a Facebook elkezdi jelölni a kamuhíreket. Az új rendszerben a felhasználók könnyebben jelenthetik, ha megtévesztő tartalmat találtak a közösségi oldalon, és külsős cégek segítenek annak elbírálásában, hogy valóban álhírről van-e szó, ráadásul az újdonsült szűrőt Németországban tesztelik. Ám a német politikusok továbbra is aggódnak. Thomas Oppermann, a német szociáldemokrata párt vezetője törvénnyel kötelezné a techcéget, hogy külön irodát állítson fel az országban, ahol álhírekre és gyűlöletbeszédre vadásznának. Heiko Maas pedig akár ötéves börtönt is kiosztana kamuhírek terjesztéséért.

Kovács Dániel

Hazai példa is igazolja, hogy Merkel bekeményítése előtt is odafigyeltek a Facebooknál arra, mit jelölnek meg sértő tartalomként a felhasználók. Dániel Pétert, a trágár fogalmazástól sem visszariadó, magyar­ellenes posztokat megjelentető, Izraelbe emigrált ügyvéd-aktivistát például azért tiltották ki a közösségi oldalról, mert több felhasználó is kifogásolta stílusát és mondanivalóját. Dániel a Facebookon korábban többek között Wittner Mária képviselőt támadta – azt írta róla, hogy „primitív, köztörvényes, randalírozó és lincselő prosti”. Ezt sokan sértő tartalomként jelölték meg, és mivel az adminok is annak tartották, így a szabadszájú aktivistának nemsokára már az ismerőseit kellett megkérnie, hogy üzeneteit továbbítsák, ugyanis a Facebook külső kérésre letiltotta.