Charles Michel: A jövő év elején újra tanácskoznak Ukrajna támogatásáról

Sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy a tagállami vezetők legközelebbi tanácskozásuk alkalmával felelősségteljesen és gyorsan döntést hoznak majd az Ukrajnának nyújtani tervezett uniós pénzügyi csomagról.

„Derűlátó vagyok és biztos abban, hogy képesek leszünk teljesíteni azon ígéretünket, hogy pénzügyi eszközökkel támogatjuk Ukrajnát” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, majd emlékeztetett: erről eddig 26 tagállam állapodott meg.

Kijelentette: a következő, rendkívüli EU-csúcson olyan bátor lépés megtételére számít, mint a tagállami vezetők Ukrajna és Moldova uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről csütörtökön hozott döntése.

Az, hogy az ukrajnai finanszírozásról 26 tagország meg tudott egyezni, azt mutatja, hogy a vonatkozó javaslat kiegyensúlyozott – vélte. Közölte továbbá: nyitott az arra vonatkozó javaslatokra, hogy miként lehetne rávenni a távolmaradó tagországot a döntéshez való csatlakozásra, ugyanis mint aláhúzta: a szerződések szerint fontos az uniós egyhangúság.

Az Európai Tanács elnöke a pénteki munkanap vitáival kapcsolatban arról tájékozatott, hogy az izraeli-palesztin konfliktust érintően az ülésteremben egyetértés volt a humanitárius hozzáférés biztosításának fontosságáról. Szavai szerint az emberi szenvedés megosztja a társadalmakat és feszültséget kelt, ezért az Európai Uniónak „fel kell emelnie a hangját, hogy hatással legyen a konfliktusra”.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón méltatta az uniós tanács leköszönő spanyol soros elnökségének munkáját, és azt mondta: a tanácsi elnökség rendkívüli munkája akkor válna teljessé, ha az év végéig megállapodás születne az új migrációs és menekültügyi paktumról.

Az EU többéves költségvetésének felülvizsgálatával kapcsolatban von der Leyen közölte, hogy az uniós büdzsében prioritást élvez az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett pénzügyi támogatás, a migrációval összefüggő munka, továbbá Európa versenyképességének fokozása. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az uniós csúcson a költségvetésről nem sikerült egyhangúságot elérni.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, „egyre nagyobb az egyetértés” az EU-ban, hogy a közel-keleti béke eléréséhez kétállami, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásán alapuló megoldásra van szükség.

„A palesztinokat nem lehet erőszakkal kitelepíteni a Gázai övezetből. Gáza nem lehet menedék a Hamász iszlamista terrorszervezet számára, és a terrorszervezet nem lehet része a palesztin állam kormányzati struktúrájának. Egy megreformált palesztin hatóságnak kell irányítania Ciszjordániát és Gázát. Izrael nem lehet jelen katonailag a régióban” – szögezte le Ursula von der Leyen.

Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcs végén úgy nyilatkozott: Orbán Viktor miniszterelnök „pozitív jelzéseket” adott számára Ukrajna csatlakozási folyamatának jövőbeli lépéseivel kapcsolatban, amennyiben az ország teljesíti az Európai Bizottság által meghatározott feltételeket. Azt is megjegyezte: reméli, hogy a magyar kormányfő „nem ejti túszul Európát” az Ukrajnával folytatott tárgyalások következő szakaszában. „A következő hónapok döntőek lesznek Európa és Magyarország számára” – jelentette ki.

Az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomaggal kapcsolatban a francia elnök azt mondta: Orbán Viktor csütörtöki döntése a megállapodás blokkolásáról „tisztességtelen”, tekintettel arra, hogy a döntés egyebek mellett akadályoztatja a migrációkezelésre szánt pénzek felhasználását is.

A francia elnök azt is hangsúlyozta, hogy az EU messze van még attól, hogy Ukrajnát felvegye tagjai közé. „Bármilyen bővítéshez a szabályaink mélyreható reformjára lesz szükség” – tette hozzá a francia elnök.

Olaf Scholz német kancellár optimizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a jövő hónapban tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozón megállapodás születhet a felülvizsgált uniós költségvetésről és az Ukrajnának nyújtani tervezett pénzügyi támogatásról. Közölte: az EU-nak azonban „más módjai is vannak Ukrajna megsegítésére”, ha Magyarország fenntartja elutasító álláspontját.

„Januárban lesz egy döntés, mely biztosítja a szükséges forrásokat Ukrajna számára” – fogalmazott a német kancellár.

António Costa portugál miniszterelnök a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntéssel kapcsolatban azt mondta: „a legfontosabb döntés megszületett”. Ő is reményét fejezte ki, hogy a jövő év elején végleges megállapodás születik Ukrajna pénzügyi támogatásáról.

„A segélyeket januárig garantáljuk, és a következő hetekben a hosszú távú finanszírozás biztosításának mechanizmusán fogunk dolgozni, a Magyarországgal folytatott tárgyalásoktól függően” – tette hozzá.

Giorgia Meloni olasz kormányfő távozásakor azt mondta, az EU-tagországok „meglehetősen távol állnak” a költségvetési felülvizsgálatáról szóló megállapodástól, de „meg lehet és meg is kell találni a megegyezés útjait”.

Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök óvatosan optimistának vallotta magát azzal kapcsolatban, hogy a jövő év elején a tagállamok megállapodásra juthatnak Magyarországgal az uniós költségvetés és Ukrajna támogatásának témájában.