Tudatta: megismételte Putyinnak az unió álláspontját, miszerint az EU támogatja Ukrajnát és szuverenitását, valamint elítéli és szankciókkal bünteti az orosz agressziót. „Egységünk és elveink elidegeníthetetlenek” – szögezte le az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői tanácskozó fórumát elnöklő Michel.

Hirdetés

„Azonnali humanitárius hozzáférést és a biztonságos kijutást sürgetünk Mariupolból és más ostromlott városokból az ortodox húsvét alkalmából” – fogalmazott.

Az Európai Tanács elnöke szerdán Kijevbe látogatott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Látogatása során kijelentette: az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy Ukrajna megnyerje az Oroszország által indított háborút. Vlagyimir Putyinnak nem fog sikerülni megosztani az európaiakat – húzta alá. Michel a legfontosabb célnak nevezte annak az elérését, hogy az uniós szankciók „fájdalmasak legyenek” Putyin rendszere számára, és megígérte, rövidesen az orosz kőolaj- és földgázexportot veszik célba, ahogy Zelenszkij kérte.

A kapcsolatfelvétel Zelenszkijjel a kétoldalú tárgyalások eredményétől függ

Az orosz-ukrán csúcsszintű kapcsolatfelvétel lehetősége a kétoldalú tárgyalások eredményétől függ – erről Vlagyimir Putyin orosz elnök maga tájékoztatta Charles Michelt telefonos megbeszélésükön.

A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint Putyin megismételte Michelnek, aki sürgette nála, hogy lépjen közvetlenül kapcsolatba Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy ennek lehetősége az orosz és az ukrán fél között alacsonyabb szinten zajló tárgyalások konkrét eredményeitől függ. Hozzátette, hogy az ukrán fél az eddigi tárgyalásokon „nem tanúsított következetes magatartást, és nem volt kész kölcsönösen elfogadható megoldásokat keresni”.

Michel, aki szerdán Kijevbe látogatott, ahol Zelenszkijjel is találkozott, tájékoztatta Putyint az ukrán vezetéssel folytatott tárgyalásairól. A Kreml szerint az orosz elnök „elvi értékelést” adott a „különleges hadműveletről”. Kifogásolta, hogy a legtöbb európai uniós tagország vezetése „nyílt oroszgyűlöletet tanúsít”, amely például kulturális és humanitárius területeken, valamint a sportban is megnyilvánul.

Kitért rá, hogy Mariupol „felszabadítása” után, emberiességi okokból, parancsot adott ki az Azovsztal acélüzem ostromának leállítására. Mint mondta, az orosz fél az ukrán hadsereg és nemzetbiztonsági erők minden harcosa és a külföldi zsoldosok számára garantálja az életben maradást, valamint a nemzetközi joggal összhangban álló tisztességes bánásmódot és a szakképzett orvosi ellátást. Putyin azzal vádolta meg a „kijevi rezsimet”, hogy nem engedi, hogy a körülzártak éljenek ezzel a lehetőséggel.

Moszkva tájékoztatása szerint „az orosz elnök beszélt a civilek védelmét célzó, folyamatban lévő intézkedésekről, a humanitárius folyosók naponta történő megnyitásáról és a civilek háborús övezetből való biztonságos evakuálására vonatkozó fegyvernyugvások kihirdetéséről”.

Putyin kifogásolta az Európai Unió képviselőinek azon „felelőtlen nyilatkozatait”, amelyek értelmében az ukrajnai helyzetet katonai eszközökkel kell megoldani, valamint azt, hogy figyelmen kívül hagyják az ukrán biztonsági erők által elkövetett számos háborús bűncselekményt. Putyin hangot adott álláspontjának, miszerint Brüsszel befolyást gyakorolhatna Kijevre annak érdekében, hogy rávegye a Donyec-medence ágyúzásának beszüntetésére, valamint a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértésének leállítására.

Az orosz elnök beszámolt Michelnek az örmény-azeri határkijelölésről és békeszerződésről szóló tárgyalások megkezdését célzó lépésekről is.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – kazah hivatali partnerével, Muhtar Treuberdivel közösen tartott sajtótájékoztatóján – kijelentette, hogy az orosz-ukrán tárgyalások lassan haladnak, és Moszkva még nem kapott választ Kijevtől a kétoldalú megállapodásról hozzá eljuttatott orosz javaslatra. Mint mondta, olyan benyomás alakult ki benne, mintha az ukrán fél „belenyugodott volna sorsába”, és mintha nem lenne szüksége az orosz féllel folytatott tárgyalásokra.

Úgy vélekedett, hogy Zelenszkij „nem érti, hogy miről van szó”, amikor a tárgyalások ügyét összekapcsolja az Azovsztal területén körülzárt ukrán katonák sorsával. Leszögezte, hogy Oroszország semmilyen ultimátumot nem tűr el, Ukrajna részéről sem.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek sok halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

Korábban írtuk