Charles Michel: Ukrajna támogatása prioritás marad
Az uniós tagállamok vezetői által elfogadott zárónyilatkozat megerősíti, hogy Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása prioritás marad az Európai Unió számára – jelentette ki az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben.
Charles Michel a kétnapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Ukrajna támogatása érdekében meg kell teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy az európai bankokban befagyasztott orosz vagyont finanszírozásra és újjáépítésére lehessen fordítani.
Kiemelte: a tagállami vezetők megerősítették, hogy a biztonság szavatolása az unió legfontosabb feladatai közé tartozik, és ehhez a rendőrségi és igazságszolgáltatási szervezek együttműködésére, a vonatkozó információk megosztására és a létfontosságú infrastruktúra védelmére kell összpontosítani a terrorizmus elleni küzdelem sikere érdekében.
A migráció kérdéséről az Európai Tanács elnöke azt mondta, a tagállami vezetők egyetértettek az unión kívüli országokkal ápolt kapcsolatok és együttműködés megerősítésének fontosságában.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Európa gazdasági versenyképességéről szólva elmondta: azokra a területekre kell összpontosítani, ahol már most is versenyelőnyben van, vagy vezető szerepet tölthet be az unió.
„Az európai ipar- és energiapolitikánk a helyes útra állított minket, melyre jó példa az iparra vonatkozó nettó zéró kibocsátási cél meghatározása és a kulcsfontosságú nyersanyagokról szóló törvény. Fontosnak nevezte továbbá a villamosenergia-piac reformját a megújuló energiaforrások használatának ösztönzésére az energiaárak csökkentése érdekében.
Rámutatott: tavaly 3,7 millió migráns érkezett legálisan az európai munkaerőpiacra, ami – mint kiemelte – ”nagyon pozitív jel„, mert véleménye szerint még több bevándorló munkavállalóra lesz szükség.
Ukrajnával összefüggésben az uniós bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti válság ellenére is fontos a háború sújtotta ország támogatása. Kiemelte, az EU továbbra is szállítja a védelmi felszereléseket és immár 83 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek.
”A következő lépés az 50 milliárdos ukrajnai hitelkeret elfogadása lesz, mert Ukrajnának megbízható és kiszámítható pénzügyi támogatásra van szüksége. Természetesen továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát az uniós csatlakozáshoz vezető úton, november elején pedig értékelni fogja az eddig elért eredményeket„ – tájékozatott.
Az EU jelenleg egy új, Oroszország elleni szankcióscsomag előkészítésén dolgozik – zárta beszédét Ursula von der Leyen.
Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján azt mondta, nem akar ítéletet mondani Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójáról, ”az akár hasznos is lehet„, de hangsúlyozta, hogy a találkozó nem gyengítheti az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást.
”Semmiképp nem tiltható meg egy állam-, illetve kormányfőnek, hogy találkozzon egyik vagy másik vezetővel. Nem vagyok megdöbbenve. Csak az lenne a kérésem, tiszteletből és lojalitásból, hogy legyen előzetes és utólagos egyeztetés – különösen abban a helyzetben, amelyben Oroszországgal vagyunk – és ne használjuk fel ezeket a kétoldalú kapcsolatokat arra, hogy olyan dolgokról tárgyaljunk, amelyek gyengítenék az egységünket„ – fogalmazott.
Mint mondta, nem szeretne erkölcsből leckét adni a magyar miniszterelnöknek, így ”nem ítéli meg, amit tett„, véleménye szerint ”akár hasznos is lehet„ a találkozó, azonban nem gyengítheti az egységet, ami az ukrajnai háború kezdete óta az EU erőssége. Megjegyezte, hogy a magyar és szlovák miniszterelnök nem kérte az Ukrajnával kapcsolatos tanácsi szöveg módosítását, és egyetértett vele.
”Azonban különböző dolgokra érzékenyek, amit ki is fejeznek, de végső soron ez nem veszélyeztetheti a fellépésünk folytonosságát. És úgy gondolom, hogy tiszteletben kell tartanunk ezeket az érzékenységeket, ha hosszú távon fenn akarjuk tartani az egységet„ – szögezte le Macron.
Hozzátette: ”minden érv jogos. Továbbra is elkötelezettek maradunk, tiszteletben tartjuk ezeket a különbségeket, de úgy gondolom, hogy képesnek kell lennünk arra, hogy továbblépjünk„.
A francia elnök szerint a magyar kormányfő sokszor hasonlítja Brüsszelt Moszkvához, pedig – mint kiemelte – van egy alapvető különbség: ”az Európai Unió nem szállta meg Magyarországot. Magyarország ugyanis szuverén döntést hozott arról, hogy csatlakozik a mi Európánkhoz„.
Macron végezetül aggodalmát fejezte ki Gáza izraeli bombázása miatt, és hangsúlyozta, a harcokban elhunyt számos humanitárius dolgozónak semmi köze a terrorizmushoz.
”Teljes mértékben elismerjük a terrorizmus elleni küzdelem jogosultságát és törvényességét, készek vagyunk segíteni is, de a teljes blokád, a válogatás nélküli bombázások és egy kiterjedt szárazföldi hadművelet nem tudja szavatolni a civil lakosság védelmét„ – tette hozzá a francia elnök.
Olaf Scholz német kancellár távozásakor azt mondta, az EU meg fogja hozni a szükséges döntéseket Ukrajna stabilitásának biztosítására annak ellenére, hogy egyes tagországok között erről eltérő elképzelések vannak.
Robert Fico szlovák miniszterelnök azt mondta, országa a továbbiakban nem nyújt katonai támogatást Ukrajnának. Hangsúlyozta ugyanakkor: Szlovákia továbbra is humanitárius segítséget nyújt Kijevnek, és segít az aknamentesítésben. ”Nem hiszek a konfliktus katonai megoldásában„ – fogalmazott.
Karl Nehammer osztrák kancellár kijelentette: Ukrajna támogatása folytatódik, az országnak továbbra is szüksége van a szolidaritásra és a támogatásra. Az orosz agresszió háborús bűncselekmény, ezért megérdemli Ukrajna az EU segítségét – mondta.
Az Európai Unió mindaddig jelentős pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának és népének, ameddig arra szükség van – jelentették ki az uniós tagországok vezetői kétnapos csúcstalálkozójukon Ukrajnával kapcsolatban pénteken elfogadott zárónyilatkozatukban.
Az Európai Tanács tagjai kijelentették: az EU elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát.
Kijelentették: Ukrajna honvédő háborújának támogatására fel kell gyorsítani a katonai támogatás eljuttatását Kijev sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kielégítésére. A szállítani szükséges katonai eszközök között rakétáknak és lőszereknek, valamint légvédelmi rendszereknek kell szerepelniük a lakosság, valamint a létfontosságú energetikai infrastruktúra védelme érdekében.
Az Európai Unió és a tagállamok továbbá segítik Ukrajnát önmaga megvédésében, a destabilizációs erőfeszítéseknek való ellenállásban és a jövőbeni agressziós cselekményektől való elrettentésben – szögezték le.
Kijelentették: az Ukrajna polgári és létfontosságú infrastruktúrája elleni folyamatos orosz támadások ismeretében az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják a humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtásukat, beleértve az olyan berendezések biztosítását, mint az áramfejlesztők, transzformátorok, mobil fűtőállomások és a világítóberendezések, hogy segítsenek Ukrajnának és népének szembenézni a tél jelentette kihívásokkal.
Az EU és a tagállamok nemzetközi együttműködésre törekszenek az átfogó, igazságos és tartós béke, valamint az ukrán béketerv kulcsfontosságú elveinek és célkitűzéseinek megvalósításához – húzták alá.
A tagállami vezetők kijelentették: Oroszország felelős az Ukrajna elleni háború által okozott károkért. Ezért – mint írták – meg kell vizsgálni, hogy az uniós bankokban tárolt és befagyasztott orosz vagyon miként fordítható Ukrajna újjáépítésére.
A tagállami vezetők kijelentették továbbá: Oroszországot és vezetőit felelősségre kell vonni az Ukrajna elleni háború során elkövetett nemzetközi jog szerinti bűncselekmények miatt. Az Európai Tanács elítélte az ukrán gyermekek és más civilek Oroszország általi elhurcolását Oroszországba és Fehéroroszországba, és haladéktalan visszatérésük biztosításra szólítottak fel.
„Tovább kell gyengíteni Oroszország azon képességét, hogy vívni tudja háborúját, többek között a szankciók megerősítésével, teljes és hatékony végrehajtásukkal, valamint kijátszásuk megakadályozásával” – fogalmaztak az Európai Tanács tagjai, majd sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy szerdán az orosz parlament alsóháza elfogadta az átfogó atomcsendegyezmény (CTBT) ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot.
Oroszország egyoldalú döntése a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés végrehajtásának megszüntetéséről, az ukrajnai gabonatárolók elleni szándékos támadások, valamint a fekete-tengeri hajózás szabadságát akadályozó lépései azt mutatják, hogy Moszkva továbbra is fegyverént használja az élelmiszert és aláássa a globális élelmezésbiztonságot – állapították meg.
Közölték, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja a Moldovai Köztársaságot azon kihívások kezelésében, amelyekkel az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeként szembesül. Az Európai Unió szorosan együttműködik Ukrajnával, Moldovával és Grúziával, és támogatja reformtörekvéseiket – tették hozzá.
