Cihanouszkaja: Fehéroroszországnak gazdasági támogatásra lesz szüksége
Az új elnökválasztás után Fehéroroszországnak szüksége lesz gazdasági támogatásra – jelentette ki Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető szerdán Varsóban. Mateusz Morawiecki kormányfő egy európai támogatási terv előterjesztését helyezte kilátásba.
„Rövidesen gazdasági tervet mutatunk be a fehérorosz nemzet, a fehérorosz állam számára, melynek célja annak demonstrálása, hogy Európa nyitott Fehéroroszország iránt” – jelentette ki Morawiecki a varsói látogatásra érkezett Cihanouszkajával közös sajtóértekezleten. A terv részleteire a kormányfő nem tért ki.
Megerősítette: Lengyelország nyitott az összes rászoruló fehérorosz állampolgár irányába. A nyáron elindított, Szolidárisak vagyunk Fehérországgal nevű kormányprogram keretében segítik az üldözötteket és a „demokratikus, szabad, szuverén Fehéroroszországért” küzdő csoportokat.
„Valódi segítséget akarunk nemzetközi szinten, valódi anyagi segítséget az üldözöttek számára” – hangsúlyozta Morawiecki, aláhúzva: minden, a fehéroroszországi tiltakozások során megsérült személy segítséget kaphat Lengyelországban, sokan már ottani orvosi kezelésben részesülnek.
Cihanouszkaja nyilatkozatában a fehérorosz hatósági erőszakról beszélt, hangsúlyozva: nemzete számára Aljakszandr Lukasenka elnök már nem bír legitimitással, nem fogadhatják el őt vezetőként. A társadalmon „egy új és igazságos választás segítene” – hangsúlyozta, hozzátéve: az új elnök nyitott politikát fog folytatni az összes szomszéd ország irányában.
Cihanouszkaja reményét fejezte ki, hogy új választás után Fehéroroszország jó kapcsolatokat ápol majd Lengyelországgal, Varsó pedig támogatni fogja Minszket erkölcsileg, valamint pénzügyileg is, hiszen Fehéroroszország, mint mondta, „gazdaságilag a szakadék szélén áll”.
Morawiecki szerda délelőtt a miniszterelnöki hivatalban fogadta Cihanouszkaját. Közös sajtóértekezletüket az egyik lengyelországi fehérorosz szervezet, a 2012 óta működő Fehérorosz Ház Alapítvány új, a lengyel állam által adományozott székházában tartották. Az eseményen Morawiecki jelképesen átadta Cihanouszkajának a ház kulcsát.
Az ünnepségen részt vett Paval Latuska és Olha Kavalkova, a fehéroroszországi ellenzéki Koordinációs Tanács Lengyelországban tartózkodó tagjai is.
Lengyelországban több mint 40 ezer fős, saját szervezetekkel rendelkező fehérorosz kisebbség él.
Cihanouszkaja és Morawiecki szerda délelőtt a Varsói Egyetemre is ellátogatott, ahol a fehérorosz politikus előadást tartott, melyben történelmi jelentőségűnek nevezte hazája jelenlegi ellenzéki mozgalmát.
Az egyetemről Cihanouszkaja Morawiecki és Kavalkova kíséretében átsétált a Krakowskie Przedmiescie belvárosi főutcán, megállt az államfői palotánál is. A volt elnökjelöltet éljenzéssel, fehérorosz nemzeti zászlókkal és a Szabad Fehéroroszország feliratú transzparenssel fogadták a nagy számban összegyűlt lengyelországi fehéroroszok.
Az ellenzéki vezető találkozott a legnagyobb lengyel szakszervezet, a Szolidaritás elnökével, Piotr Dudával is, aki múlt héten Minszkbe látogatott. Piotr Duda közölte: a Szolidaritás segíteni fogja az Aljakszandr Jarosuk vezette Fehérorosz Demokratikus Szakszervezeti Kongresszus (BKDP) „erős struktúrájának” építését. „A (Lukasenkához hű) rezsimszakszervezet egyelőre csak rombol az üzemekben” – jelentette ki Duda, megjegyezve, hogy az utóbbi szakszervezetből jelenleg sokan a BKDP-be akarnak átjelentkezni, ezért a független szakszervezet „professzionális” működésére, új vezetők kiképzésére van szükség.
Délután Cihanouszkaja részt vett a délnyugat-lengyelországi Karpaczban a 30. Nemzetközi Gazdasági Fórum két pódiumbeszélgetésén. Az egyiken hangsúlyozta: a fehéroroszországi történések kizárólag belső ügyet jelentenek, és kérte, hogy minden ország tartsa tiszteletben Fehéroroszország szuverenitását. Nem zárta ki, hogy az ellenzék a jövőben más országoktól kér közvetítést „a hatóságokkal folytatott tárgyalásban”. Országa szuverenitásának tiszteletben tartását Cihanouszkaja annak kapcsán is szorgalmazta, hogy Lukasenka hétfőn Moszkvába készül.
A fehéroroszországi tüntetések „nem Oroszországról, nem Európáról szólnak, hanem arról, hogy a fehéroroszok dönhessenek arról, milyen országban akarnak élni” – hangsúlyozta.
Annak kapcsán, hogy Lukasenkának hivatali ideje november 5-én lejár, Cihanouszkaja megjegyezte: minden országnak meg kellene fontolnia, ezt követően hogyan viszonyul a jelenlegi – mint fogalmazott – „úgynevezett” elnökhöz.
A másik panelben Cihanouszkajával együtt az új lengyel külügyminiszter, Zbigniew Rau vett részt. Sajtóértekezletén a lengyel diplomácia vezetője újságírói kérdésre válaszolva a kommunista rezsim retorikájához hasonlította Lukasenka állítását, miszerint külföldről, többek között Lengyelországból irányítják a fehérorosz tüntetéseket. „A Szolidaritás nemzedékéhez tartozom” – húzta alá Rau, emlékeztetve: a kommunizmus idején a szovjet blokk államainak vezetői szintén azt állították, hogy a tíz millió embert egyesítő lengyel Szolidaritás-mozgalmat kívülről irányítják.
