Civilek fegyverben
Számos európai országból jönnek a hírek olyan félkatonai vagy militáns csoportokról, amelyek a migráció megállítását, a határok védelmét vagy éppen a viselkedni nem tudó migránsok megrendszabályozását tűzték zászlajukra. Akadnak köztük átszerveződő neonáci csoportok, fegyverbarátok, sorkatonaságról lemaradt fiatalok, akiket vonz a katonaélet, a Balkánon pedig háborús veteránok is feltűnnek soraikban. Legutóbb Szlovéniában borzolta a kedélyeket a Stájer Gárda nevű alakulat. Noha a média gyakran túldimenzionálja ezeket a negyven-ötven, legfeljebb kétszáz fős csoportokat, hiba lenne egy legyintéssel veszélytelennek minősíteni őket.
Egy jól működő államban az önbíráskodással kacérkodó amatőr milíciáknak esélyük sincs rá, hogy legitimálják működésüket, leginkább a tiltott vagy tűrt kategóriába tartoznak. Ugyanakkor az is igaz, hogy általában ott kapnak nagyobb figyelmet, akár a lakosság szimpátiáját is elnyerve, ahol a hatóságok csődöt mondtak, vagy nem tesznek eleget a rend fenntartása érdekében.
A szlovén Stájer Gárda (Štajerska varda) tavaly alakult. A történelmi Stájerország régió nevét vették fel (az ún. Alsó-Stájerország ma Szlovénia része – a szerk.), majd kiképzést szerveztek a Maribor melletti Pohorje egyik erdejében, közel az osztrák határhoz. A gyakorlaton fényképek is készültek, amelyeken terepszínű egyenruhában mutatkoznak a gépkarabéllyal és más fegyverekkel felszerelt tagok. Miután ezek terjedni kezdtek a közösségi médiában, a hatóságok tavaly szeptember elején letartóztatták a csoport vezetőjét, Andrej Šiškót, aki a Nemzeti Mozgalom Egységes Szlovénia pártját is irányítja. Noha nem használtak valódi lőfegyvert, csak engedélyezett légpuskákat, amelyek csupán másolatai a Kalasnyikovnak, a kiképzés az éleslövészetet leszámítva nagyon is valós volt: álcázási, felderítési és hasonló feladatokból állt, így a politikust alkotmányos rend erőszakos megdöntésére való felbujtással vádolták. Végül nyolc hónap börtönre ítélték, amiből hatot le is ült.
A kormány a haját tépi
Andrej Šiškón nem fogott az elzárás, szabadulása után, idén szeptemberben újraindult a kiképzés. Ezúttal jóval óvatosabbak voltak a gárdisták, mellőzték a fegyveres fotók posztolását, magánterületen gyűltek össze, a gyakorlatot előre bejelentették a rendőrségnek, és kaptak is rá engedélyt. A migrációellenes retorikából is visszavettek. A Demokrata megkereste Andrej Šiškót. A politikus lapunknak azt mondta, bízik benne, hogy a szlovén kormány előbb vagy utóbb legális státust ad nekik. Szerinte megvan a törvényes alap a működésükhöz az alkotmányban és a rendőrség működését szabályozó törvényekben, amelyek azt mondják ki, hogy a rendőrségnek koordinálnia kell tevékenységét a civil szférával.
– A terepen jó kapcsolatokat ápolunk a rendőrséggel, de politikai szinten nehézségeink vannak velük. Bízunk benne, hogy kapunk egyfajta legális státust, mivel országunk függetlensége az emberek részvételén alapul a kormányzat és társadalom minden szintjén. Szem előtt kell tartanunk, hogy az előző államban (Jugoszlávia) volt már egy hozzánk hasonló szervezet, amelyet integráltak, és amely a függetlenségünk elősegítője lett. Úgy hívták, hogy Területi Védelem, ez tette lehetővé az élőerő gyors aktiválását a krízis idején, mivel katonai alapkiképzést nyújtott a fiataloknak. Egy ilyen szervezetet akarunk feléleszteni, sőt, még annál is többet.
Šiško azt sem rejtette véka alá, hogy a Stájer Gárda csupán a kezdet, öt történelmi régió nevét felvéve alakulnának meg az egyes csoportok, amelyek aztán egyetlen nagy szervezetben olvadnának össze a jövőben.
Megkérdeztük a szlovén belügyminisztériumot, indokolt-e Andrej Šiško optimizmusa, és valóban terveznek-e a hivatásos fegyveres erőkhöz hasonló jogkört adni a gárdának. Válaszukban teljesen kizárták ennek lehetőségét, mondván, az önjelölt csoportok és határ menti tevékenységük biztonsági kockázatot jelentenek. A rendőrség örömmel fogadja a munkáját segítő civileket, de csakis a legális módon, vagyis ha a tartalékos állományhoz csatlakoznak.
– A határvédelem a szlovén rendőrség kizárólagos jogában áll. A belügyminisztérium és a szlovén rendőrség zéró toleranciával áll minden kezdeményezéshez és személyhez, aki megpróbálja kisajátítani ezt a hatáskört – írták.
Annyira nincs ínyükre Šiško és csapata, hogy november 26-án, azaz nem sokkal a gárda legújabb kiképzése után fogadták el az államhatár-védelmi és a közrendvédelmi törvény kiegészítését. Az államhatár-védelmi törvény módosítása értelmében: minden csoport vagy személy, aki a rendőrség hatáskörének megfelelően vagy ahhoz hasonló módon kezd határvédelmi feladatok ellátásába, magánszemély esetében minimum 1000, csoport esetében minimum 1500 euró/fő bírságot fizet. A közrendvédelmi törvény kiegészítése pedig megtiltja a magánszemélyeknek, hogy lőfegyvert vagy ahhoz hasonló tárgyat hordjanak, és közszemlére tegyenek. Az ezt megszegők 500 és 100 euró közti bírságra számíthatnak. Ha csoportban követik el, akkor egyénenként 1000-2000 euró között alakul a büntetés. Törvénysértésnek minősül a katonaira emlékeztető egyenruha viselése is, amennyiben az illető úgy lép fel, mintha a hadsereg tagjaként intézkedne. A büntetési tétel itt is hasonló, mint a lőfegyvereknél.
Veszélyes precedens
Kaiser Ferenc szerint érthető a szlovén kormány reakciója. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója lapunknak azzal érvelt, hogy a feladatok, amit a félkatonai szervezetek maguknak vindikálnak, egyértelműen állami hatáskörbe tartoznak, ezekre ott a határőrség, rendőrség, honvédség, vám- és pénzügyőrség stb. A rendészet nagyon kemény szakma, felkészülést igényel. Orvos sem lesz valaki attól, hogy bemegy az utcáról a kórházba, és kijelenti, hogy kezdené a műtétet. A legnagyobb baj mégis az, hogy ezek a szervezetek az állam erőszak-monopóliumát akarják kiterjeszteni, márpedig ezen a téren a kisebb engedmény is veszélyes precedenst teremthet. A hibrid hadviselésben is szerepet kaphatnak, ezért nem árt utánanézni, hogy az egyes csoportok honnan kapnak támogatást.
A szlovákiai Slovenskí Branci vagy a hazai, mára felszámolt Magyar Nemzeti Arcvonal mögött például orosz támogatás sejthető. Nem véletlen, hogy csak ott tudnak valóban elterjedni és akadálytalanul működni ezek a milíciák, ahol az állam annyira legyengült, hogy már nem képes felszámolni őket, például a háborús Kelet-Ukrajnában. A szakértő szerint ugyanakkor amint egy hasonló helyzetből sikerül kilábalni, a megerősödő államhatalomnak mindig első dolga visszatuszkolni a szellemet a palackba, hiszen az önjáróvá váló, irányíthatatlan militáns csoportok akkor is veszélyesek lehetnek, ha adott esetben kényelmes megoldásnak tűnhet egy-két feladatot kiszervezni nekik.
A vörösterror után tiszti különítmények szabadon tevékenykedhettek Magyarországon, a Rongyos Gárda pedig kvázi hibrid hadviseléssel érte el, hogy Sopron elcsatolásáról népszavazás döntsön. Ám a megszilárduló Horthy-adminisztráció ezeket a csapatokat beolvasztotta például a csendőrségbe. Akik a feladatra nem voltak alkalmasak, gyakran börtönben végezték, hoz mindenre történelmi példát Kaiser Ferenc.
Ha baj van, megerősödnek
Szlovénia messze áll attól, hogy belefulladjon a migrációs válságba, sőt, a kormány nagyon is elégedett azzal, ahogy az illegális határátlépéseket kezelik. A szlovén belügyminisztérium lapunknak küldött válaszában hangsúlyozza, a rendőrség továbbra is éberen figyeli a migrációs folyamatokat, és mindent megtesz a törvényes rend fenntartása érdekében. A kihívást jelentő szituáció ellenére a szlovén rendőrség hatékonyan védi a schengeni övezet külső határait, aggodalomra semmi ok.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a migráció szorosan kötődik az embercsempészethez és a szervezett bűnözéshez. A szlovén rendőrség számára ezért elsőrendű az embercsempészet elleni harc, aminek jegyében csak idén több mint 400 elkövetőt tartóztattak le. Emellett együttműködik a rendőrség a határ menti régiók lakóival, és örömmel jelenthetik ki, hogy élvezik az emberek bizalmát. Ám azt ők is elismerik, hogy úgynevezett otthonőrségek és faluőrségek alakulnak. Úgy vélik, ezek megpróbálnak rendőrségi kompetenciákat kisajátítani, rossz érzést és félelmet keltve a közvéleményben. A minisztérium és a rendőrség nem tolerálja az ilyen próbálkozásokat.
Van igazság abban, hogy a szlovén rendőrség igyekszik tenni a dolgát, elvégre csak az idén közel tízezer határsértőt fogtak el, nagy részüket vissza is toloncolták Horvátországba. Olasz adatok viszont azt mutatják, hogy ötezren mégis átjutottak, ennyien érkeztek ugyanis eddig Olaszországba Szlovénián keresztül. Szintén az idén történt, hogy egy nyolcvanéves szlovén férfit a szőlőskertjéből rabolt el négy migráns, a saját autója csomagtartójába zárták, és így indultak az olasz határ felé. Számos kisebb incidens is adódik – feltört nyaralók, utcán hagyott szeméthalmok jelzik a migránsok útját. Amíg ez a helyzet fennáll, legalábbis a határ menti településeken, mindig lesznek olyanok, akik örömmel üdvözlik a Stájer Gárdát és a hasonló csoportosulásokat.
