A nyáron újabb nagy Ukrajna központú csúcstalálkozóra kerül sor Svájcban, amivel kapcsolatban Volodimir Zelenszkij azt reméli, hogy a nyugati országok újabb támogatásokra fognak ígéretet tenni.

Hirdetés

“De mivel Oroszország Ukrajna elleni háborúja már harmadik éve tart, egy újabb csúcstalálkozó valószínűleg nem hoz áttörést – nem csak azért, mert Moszkva nem lesz jelen, hanem ami még fontosabb, mert egyik félnek sincs világos elképzelése arról, hogy mit jelent a győzelem, vagy hogyan lehet azt elérni”

– írja Anna Arutunyan orosz politikával foglalkozó szakértő a CNN hasábjain. 

A szerző megjegyzi: folyamatosak a találgatások Vlagyimir Putyin háborús céljaival kapcsolatosan, mert nem egyértelmű, hogy az orosz elnök számára mit jelentene a győzelem. „Akkor lesz béke, ha elérjük a céljainkat: nácimentesítjük és demilitarizáljuk Ukrajnát, helyreállítjuk semleges státuszát” – mondta Putyin decemberben.

Korábban írtuk

Anna Arutunyan szerint a nyugati politikusok jobban teszik, ha elsősorban a Kreml tetteit és nem a szavait alapján ítélnek. Hozzáteszi: bár az orosz hadigépezet jobb állapotban van jelenleg, mint egy évvel ezelőtt, nem tűnik valószínűnek, hogy Oroszország elfoglalja Kijevet, amit a háború elején szeretett volna. Miután Oroszország 2022-ben bejelentette Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon annektálását, azóta leginkább ezekre a régiókra koncentrált – jegyzi meg a szerző.

A Nyugat sem tudja mit akar

Arutunyan azt írja: a nyugati szövetségesek tervei és céljai sem egyértelműek. Szerinte ugyanis a nyugati hatalmak valójában mérsékelten támogatják Ukrajnát, ami arra elég, hogy az ország megvédje a területét, miközben azt kommunikálják, hogy Putyin legyőzése a céljuk. De mint leírja: „valójában nem fogalmazzák meg, hogy mit is jelentene Putyin legyőzése”.

A szakértő szerint pontosan ez a kettősség az, ami miatt Moszkvából gyengének látszanak a nyugati hatalmak. 

„Az elmúlt egy év során egyre kevésbé tűntek reálisnak Ukrajna meghirdetett céljai: az összes megszállt ukrán terület, köztük a Krím visszafoglalása, amely már közel egy évtizede orosz ellenőrzés alatt áll”

– írja a szerző. 

Ukrajna legnagyobb problémája

A szakértő szerint a Nyugat azt nem tudja megadni, amire Ukrajnának a legnagyobb szüksége van: nem tud vagy inkább nem hajlandó katonákat adni.

„Annak ellenére, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben nagyzolva arról nyilatkozott, hogy »nem zárja ki« csapatok Ukrajnába küldését, a NATO-hatalmak nem gondolják komolyan ezt a romboló és eszkalációs lépést, és ez így van rendjén” – írja Arutunyan.

Mint megjegyzi: az ukránok emberhiánytól szenvednek. Zelenszkij azután rúgta Valerij Zaluzsnij főparancsnokot, hogy az felvetette: még 500 ezer katonára lenne szükség a győzelemhez.

A teljes cikk a Mandiner honlapján, IDE kattintva tekinthető meg.