A 2000-es évek elején, a védőoltás bevezetése előtt még öt százalék volt a fertőzöttek aránya. Az ENSZ célja, hogy 2030-ig teljesen eltüntesse a hepatitis vírust. Ennek a küzdelemnek egyik részcélja az volt, hogy 2020-ig egy százalék alá süllyedjen a fertőzöttek aránya.

Hirdetés

„Ezzel jelentősen csökkentettük a májbetegségek és a májrákos esetek számát a következő nemzedékekben” – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója Genfben.

A hepatitis a máj heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése, amelyet elsősorban különböző vírusfertőzések, méreganyagok, anyagcsere-betegségek okozhatnak. Többféle típusa van: A, B, C, D és E. A betegek gyakran panaszmentesek. A hepatitisből ki lehet gyógyulni, de krónikus lefolyása is lehet.

A WHO becslései szerint világszerte 250 millió krónikus hepatitis B-fertőzött él. Az első életévükben megfertőződött gyermekek 90 százaléka élete végéig beteg marad. A májgyulladás évente 900 ezer emberrel végez. Az Egészségügyi Világszervezet az újszülöttek beoltását javasolja. A legjobb, ha ezt két évvel később egy ismétlőoltás követi.

Korábban írtuk

A WHO aggódik, hogy a koronavírus-járvány miatt semmivé válnak erőfeszítései. A legrosszabb esetben a 2020 és 2030 között született gyermekek közül további 5,3 millióan betegedhetnek meg krónikus hepatitis B-ben a védőoltás hiánya miatt. A világszervezet felszólította az országokat, hogy a világjárvány ellenére folytassák oltási kampányaikat.