Megjelent a sajtóban a titkosszolgálatok AfD-ről gyűjtött anyaga
Csatát nyert az Alternatíva
Kiszivárgott a titkosszolgálati jelentés, amelyből kiderül, hogy miben áll valójában az ellenzéki Alternatíva Németországnak szélsőségessége. A kreált vádak nyilvánosságra kerülését követően a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal bejelentette, hogy ideiglenesen visszavonja az AfD „bizonyítottan szélsőjobboldali szervezet” minősítését mindaddig, amíg gyorsított eljárásban a döntés meg nem születik.
Az ügy előzménye, hogy alig néhány nappal az új német kormány felállása előtt a belföldi titkosszolgálat „bizonyítottan szélsőjobboldali szervezetté” nyilvánította az Alternatíva Németországnak párt teljes egészét. A döntés alapjául egy 1100 oldalas anyag szolgált, amelyet az elmúlt három év során gyűjtött össze a BfV. A sajtó egy részének kiszivárogtatták az anyagot, csak egyvalaki nem ismerhette meg: az érintett maga.
A minősítés miatt a párt pert indított és sürgősségi kérelmet nyújtott be az illetékes kölni közigazgatási bírósághoz, amivel azt szeretné elérni, hogy a bíróság tiltsa meg a belföldi titkosszolgálatnak a párt „bizonyítottan szélsőjobboldali szervezetként” történő besorolását, mert mind a minősítés, mind a nyilvánosságnak való bejelentés jogszerűtlen. A bírósági eljárás során a BfV-nek be kell mutatnia a pártról gyűjtött anyagot és a szakértői jelentés megállapításait, amelyekre a párt reagálhat és cáfolhatja azokat.
Az új besorolás azért is volt különös, mert az eddigiek alapján semmi nem indokolta: az egyes tartományok alkotmányvédelmi hivatali besorolása nagyon különböző. A tizenhat szövetségi tartomány közül csak négy olyan keleti van, ahol „bizonyítottan szélsőjobboldali” besorolást kaptak. Ez persze már önmagában is figyelemre méltó, mert épp ezeken a helyeken érte el az AfD az elmúlt évek legjobb eredményeit mind tartományi, mind szövetségi szinten.
Betiltani az ellenzéket
Az egyik Brandenburg. A 2024. október 7-én tartott tartományi választáson itt az AfD a második helyen végzett 31,52 százalékkal, alig lemaradva a választáson győztes SPD mögött, amely 33,57 százalékot ért el. A brandenburgi AfD-t 2025 áprilisában nyilvánította a belföldi titkosszolgálat „bizonyítottan szélsőjobboldali” szervezetnek. Előzőleg 2025 februárjában a Bundestag-választáson 32,49 százalékkal az első helyen végzett.
A másik Szászország, ahol 2024. szeptember 1-jén a tartományi választáson az AfD 30,6 százalékkal a második lett az első helyezett CDU 31,9 százalékos eredményétől alig lemaradva. Szászországban az AfD annak ellenére is erősödött a 2019-es eredményéhez képest, hogy 2024-ben elindult a választáson a Sahra Wagenknecht által fémjelzett BSW, amely akkor 11,8 százalékot gyűjtött be.
A februári Bundestag-választáson a szászországi AfD 38,5 százalékot szerzett és az első helyen végzett. Az Alkotmányvédelmi Hivatal az AfD szászországi szervezetét 2023 decemberében nyilvánította „bizonyítottan szélsőjobboldali” szervezetnek.
Szász-Anhalt tartományban utoljára 2021-ben volt tartományi választás. A következő 2026-ban esedékes. A 2025-ös Bundestag-választáson az AfD 38,8 százalékon végzett Szász-Anhaltban, amellyel első lett. Itt 2023 novembere óta viseli magán a titkosszolgálat bélyegét „bizonyítottan szélsőjobboldali” szervezetként.
Végül a türingiai AfD 2021 márciusa óta lett „bizonyítottan szélsőjobboldali”. A 2024-es tartományi választás győztese, 32,8 százalékkal. A februári Bundestag-választáson toronymagasan az első volt 38,6 százalékkal.
Ami az AfD egészét illeti, a 2025-ös Bundestag-választáson minden idők legjobb eredményét érte el, országosan a második lett és mandátumai számát csaknem megduplázta. A választások óta is folyamatosan erősödik, jelenleg 25 százalék körüli eredményével holtversenyben küzd az első helyért a CDU-val.
Ahogy a fentiekből is látszik, a negatív minősítés nem vette el a szavazók kedvét az AfD támogatásától. A párt annak ellenére is töretlenül erősödik, hogy magán viseli e furcsa bélyeget.
Alice für Deutschland
A nyilvánvalóan jogsértő címke olyan titkosszolgálati gyűjtéseken alapul, amelyek egy része teljesen abszurd, más részük a diktatúrák koncepciós pereinek a világát idézi.
A sajtónak kiszivárogtatott titkosszolgálati vádak közül az első az „Alice für Deutschland” szlogen, vagyis Alice-t Németországnak! Miután a bíróság elítélte a türingiai pártelnököt, Björn Höckét az „Alles für Deutschland” (Mindent Németországnak) szlogen használata miatt, a 2025-ös választási kampányra a jelmondat Alice für Deuschlandra módosult. Így született a szellemes szlogen, ami egyszerre élteti a párt társelnökét és rímel a párt nevének kezdőbetűire.
Ám a BfV ezt az ártatlan jelmondatot a „nemzetiszocialista ideológia által átitatott nyelvhasználat bagatellizálásának” tekinti, és jelentésében három oldalon keresztül sorolja, hogy a Bundestag-választás kampányában mely politikusok mikor és hol használták az Alice für Deutschland szlogent. „Sajtóértesülések szerint a riesai pártkonferencián több képviselő is táblákon hirdette, a rendezvényen még baseballsapkákon is látható volt.”
Az alkotmányvédelmi hivatal bizonyítékot talált az AfD állítólagos kódolt antiszemitizmusára is, amely szerintük közvetve jelenik meg. Ez alatt konkrétan Soros György vagy Bill Gates nevének említését értik, illetve olyan kifejezések használatát róják fel, mint például a Great Reset vagy a globalista pénzhatalom.
A Höcke-tallér
De ez még nem minden. Egy eritreai migráns késes támadása után, amelynek sértettje a 14 éves Ece nevű lány volt iskolába menet, Martin Reinhardt, az AfD egyik politikusa ezt írta: „Hányszor kell még ezt olvasnunk?” Alice Weidel ezt követően késes férfiakról beszélt, hozzátéve, hogy az eritreai férfi egy közülük. Megosztott egy képet is, amelyen a „munkaerő” szót áthúzta és „késerő”-re javította.
A BfV szerint aki késelő férfiakról beszél, megsérti az emberi jogokat. További bizonyítékként idézik Gereon Ballmann Bundestag-képviselő egyik parlamenti felszólalását, amelyben a kormány bevándorláspolitikáját kritizálta. „Az országban elburjánzó késes erőszak importált, a kultúránktól idegen tömeges bevándorlás egyenes következménye” – mondta Ballmann a Bundestagban, majd Steffen Janich, a Bundestag AfD-s képviselője egy mémet posztolt a Facebookon „NEM a késes migrációra” felirattal. Az alkotmányvédelmi hivatal szerint ez bizonyíték az idegengyűlölő és kisebbségellenes kijelentésekre.
A BfV szerint létezik az úgynevezett kapcsolati bűn (Kontaktschuld), azaz ha valaki ismer valakit, aki „jobboldali szélsőséges”, az elegendő az alkotmányellenességhez. Erre is találtak példát. A Compact magazin egy úgynevezett Höcke-tallért, egy Björn Höcke arcképével ellátott ezüstérmét reklámozott 74,95 euróért a honlapján. A BfV ezt bizonyítéknak tekinti a türingiai pártelnök, Björn Höcke és a szélsőségesnek kikiáltott Compact magazin közvetlen kapcsolatára.
Az alkotmányvédők ezt írják: „A Compact és Björn Höcke közötti szoros kapcsolatot egy, az illetőt reklámozó akció tette nyilvánvalóvá: a Compact honlapján megvásárolható a Höcke-tallér, egy ezüstmedál.” Vagyis mindketten a Kontaktschuld bűnébe estek.
Vannak szavak, amelyeket Németországban már kimondani is veszélyes. Ilyen például az egyedi eset (Einzelfall) kifejezés, amelyet a bevándorlási hullám kezdetén a hatóságok használtak egy-egy bűncselekmény relativizálására, mondván, hogy ez csupán egyedi, elszigetelt eset.
A szó ironikus használata átlépte a titkosszolgálatok ingerküszöbét. Született egy „késeléstérkép” is, amely szintén bekerült az alkotmányvédelmi hivatal jelentésébe. A térkép a rendőrségi sajtóközlemények alapján a migránsok által elkövetett késeléses bűncselekmények kartográfiai megjelenítése, amely a bűncselekmények térbeli eloszlását mutatja be. A gombostűkkel sűrűn borított ábra alatt az alábbi képaláírás szerepel: „Számoljunk együtt! Egyedi esetek 2023. február 21. óta”
Az alkotmány őrei szerint az „egyedi eset” kifejezés ironikus használata azt az üzenetet közvetíti, hogy „a bűncselekményeket elkövető migránsok problémáját a hatóságok szándékosan bagatellizálják a nyilvánosság előtt, és nem elszigetelt, hanem ismétlődő esetekről van szó. A térkép az AfD hivatalos internetoldalán is fellelhető” – olvasható a jelentésben, bizonyítékul az AfD (és tegyük hozzá, a tényleges állapotok) szélsőségességére.
Az alkotmányvédelmi hivatal minden bizonnyal jobban járt volna, ha nincs közöttük áruló, aki a sajtónak kiszivárogtatja az 1100 oldalas jelentés anyagát. Akkor sötét titkokat sejtetve fenn lehetett volna tartani a „bizonyítottan szélsőséges” ellenségkép látszatát. Nem derült volna ki, hogy milyen megalapozatlan, koncepciózus, erőltetett és szánalmas a gyűjteményük, amelynek segítségével az ellenzéki párt betiltásától sem riadtak volna vissza. Persze ahhoz még a karlsruhei alkotmánybíróságnak is lenne néhány szava.
