Vezető cseh politikusok bírálták és visszautasították Angela Merkel német kancellár kijelentését, miszerint a németek második világháború utáni kitelepítésére nem volt semmiféle politikai vagy erkölcsi igazolás – írja a hirado.hu.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

„A németek kiűzése és menekülése elsősorban a németek által kiváltott második világháború és a nemzetiszocialista diktatúra kimondhatatlan bűncselekményeinek közvetlen következménye volt” – jelentette ki a német kancellár szerdán Berlinben a menekültek napján elmondott beszédében.

„Ez azonban semmit sem változtat azon, hogy a kiűzésre nem volt sem erkölcsi sem politikai igazolás” – szögezte le a kereszténydemokrata politikus, aki ezekkel a történelmi eseményekkel kapcsolatban „keserű igazságtalanságról” beszélt. Rámutatott: a kitelepítések idején kétmillió ember halt meg, további milliók pedig elveszítették otthonaikat, vagyonukat, barátaikat és egy, a háború által elpusztított országban kellett új életet kezdeniük.

Milos Zeman cseh államfő „mélyen nem ért egyet” a német kancellár kijelentésével, miszerint a kiűzésre nem volt sem erkölcsi sem politikai igazolás. 
“Az elnök reagálása: mély egyet nem értés” – tolmácsolta Zeman álláspontját szóvivője Jirí Ovcácek. A szóvivő emlékeztetett, hogy a németek kitelepítését a közép-európai országokból 1945 nyarán a potsdami nagyhatalmi konferencia jóváhagyta.

Hasonló módon bírálta Merkel szavait Andrej Babis cseh kormányfő, aki szerint a kancellár kijelentése teljességgel elfogadhatatlan. 
„Visszautasítom, főleg most, hogy (Reinhard) Heydrich prágai náci helytartó elleni merénylet utáni terrorra emlékezünk. Lidice, Lezáky elpusztítása és a cseh ejtőernyősök meggyilkolása iszonyatos volt. Úgy látom Németországban belső harc folyik, és nagyon szerencsétlen, hogy felszaggatják a régi sebeket” – húzta alá Babis.

A cseh külügyminisztérium szintén visszautasította Angela Merkel kijelentéseit, de megjegyezte: azokat abban az összefüggésben kell értelmezni, hogy a menekültek napján hangzottak el. 
„Nem a németek szomszédaival való vitáról van szó, s a kijelentés nem kérdőjelezi meg a cseh-német nyilatkozatot sem. A nyilatkozat lényege, hogy megállapította az események történelmi sorrendjét és hogy mindkét fél elutasítja a múlthoz köthető jogi követeléseket. Az események erkölcsi értékelésére mindenkinek joga van, a német kancellárnak is” – olvasható a cseh diplomácia nyilatkozatában.

A második világháború után Közép-Európából – egyebek között Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról is – mintegy 12-14 millió németet telepítettek ki. Prága és Berlin az ügyet politikai szempontból kormányszinten az 1997-ben aláírt cseh-német nyilatkozattal zárta le.