Az erről szóló memorandumot a vilniusi látogatáson tartózkodó Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter írta alá kedden litván hivatali partnerével, Gabrielius Landsbergisszel, illetve Agne Bilotaite litván belügyminiszterrel.

Hirdetés

„Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök fegyverként használja az illegális migrációt Litvánia és az EU zsarolására. Meg kell állítani őt” – hangsúlyozta Kulhánek, akinek az aláírási ceremónián elhangzott szavait az AP amerikai hírügynökség idézte.

„Lukasenka arcátlan cselekedetei további szankciókat tesznek szükségessé a fehérorosz rezsimmel szemben” – mondta a cseh diplomácia vezetője.

„Litvánia az EU külső határait védi, és ezért minden lehetséges támogatást megérdemel” – írta Twitter-oldalán később Kulhánek.

Korábban írtuk

Agne Bilotaite köszönetét fejezte ki a prágai vezetésnek „a szolidaritásáért és a segítségéért”. A vilniusi belügyi tárca közlése szerint Csehország az első uniós tagállam, amely pénzügyi segítséget ajánlott fel Litvániának a Fehéroroszország felől érkező migrációs nyomás kezelésére. Mindemellett hírügynökségek megjegyzik, hogy Ausztria például sátrakkal és a Cobra osztrák különleges egység kommandósaival segíti a litván határvédelmi hatóságok munkáját.

A litván védelmi tárca tájékoztatása szerint a nap folyamán megérkezett a balti országba a NATO hibrid hadviselés elleni szakértői csoportja (Counter Hybrid Support Team) is. A biztonsági csoportot a NATO 2018-ban hívta életre, szakértői pedig két héten át fogják elemezni a fehérorosz határon „a Litvánia ellen irányuló hibrid agressziót”, amit követően ajánlásokat fogalmaznak meg, miként lehet ezeket a fenyegetéseket kivédeni.

Litvánia július 9-én látott neki a határkerítés megépítésének Fehéroroszországgal közös határán, miután azzal vádolta meg a fehérorosz hatóságokat, hogy külföldről migránsokat szállítanak az országba, és onnan illegális úton akarják bejuttatni őket az Európai Unióba. Az idén eddig 40 országból 4100 ember lépte át illegálisan a fehérorosz-litván határt, túlnyomó többségükben irakiak. További menedékkérők ezreit pedig visszafordították a litván hatóságok.

A határkerítés várhatóan 152 millió euróba (53 milliárd forint) kerül majd, és az elképzelések szerint egy fal is ki fogja egészíteni. Az Európai Bizottság 12 millió eurót különített el Litvánia számára e célra, míg Ukrajna és Észtország több száz kilométernyi szögesdróttal támogatja az építkezési munkálatokat.

A térségben kialakult helyzetet tovább bonyolítja, hogy a héten tartják az orosz-fehérorosz Zapad-2021 fedőnevű hadgyakorlatot közvetlenül a lengyel határ közelében.