Csődben az Európai Unió fővárosa: Brüsszelben se pénz, se kormány

Európa fővárosában az adósságráta nemrégiben a bevételek 234 százalékán állt, és folyamatosan emelkedik.

Az adóssághegy napi több mint négymillió euróval nő.

A 2024 júniusi regionális választások óta a pártok egymást blokkolják. A főváros ideiglenes havi költségvetéssel működik; új törvények vagy megszorító intézkedések egyszerűen nem lehetségesek.

Júniusban a Standard & Poor’s először a történelemben leminősítette Brüsszelt.

Az eredmény: magasabb kamatlábak, csökkenő bizalom.

Nyomás alatt a belga kormány

Belgium három régióból áll. Ezek mindegyike – Brüsszel, Flandria és Vallónia – magas fokú autonómiát élvez. A három nyelvi közösség – a flamand, a francia és a német – saját parlamenttel és kiterjedt kulturális hatáskörrel is rendelkezik. Belgiumban nem létezik országos pártszerkezet; a legtöbb párt flamand és francia változatban is létezik. Ez ismételten széttöredezett kormánykoalíciókhoz vezet, mind a brüsszeli régióban, mind országos szinten. Megegyezés általában csak a több pénz elköltése terén van.

Az N-VA vezetője Bart de Wever, aki tizenkét éven át Antwerpen polgármestere volt. Ő az első flamand szuverenista politikus, aki Belgium szövetségi kormányának élére került. Az N-VA koalícióban kormányoz a vallon liberális Reformer Mozgalommal (MR), a centrista Elkötelezettekkel (Les Engagés), illetve flamand részről a kereszténydemokratákkal (CD&V) és – egyedüli baloldali pártként – a szociáldemokrata Előrével (Vooruit). A koalíció összesen 81 mandátummal rendelkezik a 150 tagú képviselőházban.

A konzervatív Bart De Wever miniszterelnök vezette új kormányzat februárban nekilátott a belga állam átalakításának. Koalíciója a szociális juttatások jelentős csökkentése mellett döntött, de négy hónappal hivatalba lépése után már nyomás alatt áll. A szakszervezetek a megszorító program ellen mozgósítanak. De Wever ugyanakkor a NATO-kötelezettségek teljesítése érdekében a védelmi kiadásokat jelentősen növelni akarja. Ez ellenállást vált ki saját koalícióján belül is.

Bart De Wever flamand politikus és Georges-Louis Bouchez vallon politikus szövetségét sokan Belgiumban egyedülálló lehetőségnek tekintik az állam pénzügyeinek rendbetételére. Ők a két legerősebb pártot képviselik a saját régiójukban, programjaik hasonlóak – különösen gazdasági kérdésekben -, és a koalícióban maradt három párt is általában a politikai spektrum közepén helyezkedik el.

Úgy tűnik azonban, hogy a védelmi kiadások kérdése most válságba sodorja a két politikus szövetségét.

Vita a védelmi kiadások körül

Georges-Louis Bouchez, a Liberális Párt vezetője „kollektív hisztériakeltésnek” nevezi a NATO azon tervét, hogy minden tagállam a bruttó hazai termék öt százalékára emelje a védelmi kiadásokat. Bouchez, a miniszterelnök legfontosabb partnere, még a meglévő három százalékos célkitűzést is megkérdőjelezi, és azt követeli, hogy De Wever egyedül szálljon szembe Donald Trumppal a hágai NATO-csúcstalálkozón, és mondja el az amerikai elnöknek: Belgiumnak nincs elég pénze a NATO céljainak eléréséhez.

Brüsszeli adósságcsapda

Brüsszelben a szembenállás fő oka a régiót hosszú évek óta irányító szocialisták sebzett büszkesége. A 2024 júniusi választásokon elvesztették vezető szerepüket, de nem vállalják a felelősséget a város pénzügyi összeomlásáért, és Bart De Wevert kiáltják ki fő ellenségnek, akit „provokatív flamand nacionalistaként” emlegetnek, és aki szerintük „el akarja pusztítani a belga államot, hogy függetlenségre vezesse Flandriát”.

A hitelminősítő intézetektől érkező leminősítésre válaszul a szocialisták közölték: De Wever a hibás.

A patthelyzet következtében a belga fővárosban senki nem kormányoz. Senki nem spórol és senki nem dönt.

A növekvő brüsszeli adósság árát pedig egész Belgium fizeti meg.

Forrás: Süddeutsche Zeitung, Exxpress.at