Fotó: MTI/EPA
Hirdetés

A megkérdezettek 26 százaléka feltétel nélkül támogatja Putyint, további 44 százalék pedig inkább támogatja, mint sem. 2014 októberében, vagyis a Krím elcsatolását követően az orosz vezető támogatottsága 85 százalékos (ebből fenntartás nélküli támogató 34 százalék), 2015 októberében pedig 82 százalékos (ebből fenntartás nélküli támogató 40 százalék) volt.

Putyin tevékenységét jelenleg 10 százalék kategorikusan rosszalja, 18 százalék pedig inkább rosszalja, mint helyesli.

Az orosz elnökhöz a válaszadók 32 százaléka viszonyul rokonszenvvel vagy csodálattal, ami 10 százalékpontos visszaesés a 2017-ben mért értékhez képest. 30 százalék a jelenlegi felmérés során úgy nyilatkozott, hogy nem tud semmi rosszat elmondani Putyinról, 15 százalék pedig semlegesen viszonyul hozzá, vagy közömbös iránta.

A megkérdezettek 8 százaléka semmi jót sem tud elmondani az államfőről, további 8 százalék óvatosan és kivárással viszonyul hozzá, 3-3 százalék pedig ellenszenvet vagy undort érez iránta.

Lev Gudkov, a Levada-központ igazgatója szerint a Putyin-hívek „magját” a nők, a vidékiek és az idősebb nemzedékek alkotják. A szakértő úgy vélekedett, hogy az elnök iránti rokonszenv megcsappanásának oka az elnök kurzusából való kiábrándulás, különösképpen a nyugdíjkorhatár felemelése.

„A Putyinhoz való viszonyulás alapja nem a fenntartás nélküli rokonszenv, hanem a semleges, közömbös viszony” – hangoztatta Gudkov a Vedomosztyi című lapnak nyilatkozva.

A közvélemény-kutatást egy 1616 fős országos reprezentatív mintán, az alanyok személyes megkérdezésével végezték el.