Georgescu megpróbált Orbán Viktor romániai népszerűségére építeni
Demokráciával a demokrácia ellen
Már-már TikTok-forradalomba rohant Románia, ám a titkosszolgálatoknak, a politikai elitnek és az Egyesült Államoknak nem volt érdeke egy furcsa emberre bízni a délkelet-európai térség legfontosabb NATO-szövetségesének vezetését.Ki hinné, hogy szabadon dönthet egy ország a sorsáról, amelyben már építik a Mihail Kogălniceanu légibázist, ami hamarosan Európa legnagyobb NATO-támaszpontjává alakul, és nagyobb lesz, mint a németországi Ramstein? A bázis akár tízezer NATO-katona és családtagjaik állandó befogadására is alkalmas lesz. Ebből is látszik, hogy mennyit ér Románia geopolitikai helyzete az Egyesült Államoknak.
Megállítani mindenáron
A román elnökválasztás második fordulójába, amelyet múlt vasárnap tartottak volna meg, Călin Georgescu független és Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) progresszív párt jelöltje jutott tovább, mindenki meglepetésére.
Ne szépítsük: Călin Georgescunak veretes szélsőjobboldali múltja – és jelene – van. Kilenc éve arról beszélt egy argyasudvarhelyi előadásán, hogy „nem Romániának van szüksége a kisebbségekre és a külföldiekre, hanem nekik van szükségük Romániára, mert földet és vizet adunk nekik. Értsék meg egyszer és mindenkorra.”. Ugyanebben a beszédében kikelt a kisebbségek (ezen általában értsd: magyarok) „többletjogai” ellen – ami ezek szerint a földön és vízen kívül minden egyebet is jelent. Georgescut „szuverenistának” nevezik, ám az elnökjelölti versenyből kizárt Diana Șoșoacă, George Simion (AUR) és a Fiatal Emberek Pártja (POT) támogatta a második fordulóban, ezek pedig mind ultrajobboldali, rendszerellenes pártok.
A másik induló, Elena Lasconi sem jobb a deákné vásznánál, tavaly ki akarta tiltatni Orbán Viktort Romániából, ám a második fordulóra visszafogta magát, és megállapodott az RMDSZ-szel, egységkormány létrehozására szólítva fel a hagyományos romániai pártokat a függetlenbőrbe varrt szélsőjobbos előretörése ellen. Az utóbbi héten a romániai média lényegében Georgescu-ellenes revolversajtóként tüzelt, és kiderítette némely hazugságát: például az önéletrajzában azt állította, hogy a Római Klub tagja volt, ám a valóság az, hogy Georgescu csak egy „rajongói klubhoz”, a Római Klub Romániai Barátainak Egyesülete nevű helyi szervezethez csatlakozott, amely semmilyen formában nem állt kapcsolatban az eredeti nemzetközi szervezettel. Azt pedig maga Robert F. Kennedy Jr. is visszautasította, hogy Georgescuval közösen lépett volna fel Bukarestben.
Hogy az Alkotmánybíróság érvénytelenítse az elnökválasztás eredményét, ez eddig Európában egyetlen elszigetelt esetben, Ausztria 2016-os elnökválasztásának második fordulójában fordult elő korábban. Călin Georgescu fel is szólította a támogatóit, hogy demonstratívan menjenek el a helyi szavazókörökbe, és azt állította, hogy egy csoportnyi EU-tagország és a NATO akadályozta meg abban, hogy elnökké válasszák. Nagyobb rendbontás mégsem történt vasárnap, a román média már inkább a szíriai és a Forma–1-es hírekkel foglalkozik. Visszatekintve az eseményekre, érdemes megemlíteni, hogy Diana Șoșoacát szintén az alkotmánybíróság zárta ki az elnökválasztási harcból: ez volt az első alkalom, hogy a bíróság egy politikust a nyilvános kijelentései miatt rekesszen ki a választásból, döntését azzal indokolván, hogy Șoșoacă nyilvános beszédei és álláspontja alapján elnökként nem lenne képes tiszteletben tartani az ország alkotmányát és megvédeni a demokráciát, veszélyeztetné ugyanakkor Románia NATO- és EU-tagságát. Az újra megrendezendő választásokon nagyon valószínű, hogy Georgescu sem indulhat. Úgy látszik, hogy Romániában a „megvezetett” nép helyett mások keverik a kártyákat.
Magyarként ne hullassunk könnyeket ezekért az emberekért, hiszen meg kell értenünk, hogy a román állam- és a magyar nemzeti érdek gyakorlatilag összeegyeztethetetlen.
Romania first?
Felmerül a kérdés, hogy vajon a „szuverenista” Călin Georgescu, aki lényegében a „Romania first” szlogenre építette a kampányát, szóba jöhetett volna-e Magyarország lehetséges szövetségeseként a nemzetközi politikában. Georgescu a Reutersnak adott interjújában például arról beszélt, hogy győzelme esetén leállítja az ukrán gabonaszállítmányokat Románia fekete-tengeri kikötőin keresztül, és gátolni fogja Ukrajna katonai támogatását is – utóbbi terve egybevág a magyar kormány álláspontjával.
– Aligha. Călin Georgescu személyének legnagyobb veszélyforrása, hogy nem tudjuk pontosan, mit gondol a világról, és mit akart valójában csinálni. Ha egymás mellé tesszük a nyilatkozatait, mindenki talál benne valamit, amivel egyetérthet. Összegereblyézte azokat a témákat, amikről a többi politikus nem beszélt, vagy ütköztek a fősodrú politika álláspontjával. Ám mi van, ha hivatalba jutva csak annyit mond, hogy ezek politikai kampánynyilatkozatok voltak? Jó eséllyel ugyanúgy cserben hagyott volna minket, mint Giorgia Meloni. Veszélyesnek tartottam Georgescut, mert sok magyar választópolgár is egyfajta Orbán Viktort látott benne, ám ez tévedés, hisz a magyar kormányfőnek politikai víziója van, és a mindennapi politikában is kipróbált világképe; már másfél évtizede áll ellen a nemzetközi zsarolásnak, nyomásnak. Georgescu hozzá képest egy kalandornak tűnik, aki megpróbált Orbán Viktor romániai népszerűségére építeni – mondta a lapunknak Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet szakértője.
A Románia-szakértő arra gyanakszik, hogy a román titkosszolgálatokon belüli harcot láthattunk az elmúlt hetekben, és elképzelhető, hogy az egyik szerv egy „trumposítható” elnökjelöltet próbált hatalomra juttatni, Donald Trump kormányzására készülve. Érdemes megemlíteni, hogy Romániában a legfontosabb hírszerző szolgálat másfél éve civil igazgató nélkül működik, és az Egyesült Államok számára kulcsfontosságú államban senki nem teszi fel a kérdést, hogy ez mégis hogyan lehetséges. A Georgescu választási győzelméről szóló román titkosszolgálati jelentések pedig agyaglábakon álltak, a SIE (román külügyi hírszerzés) anyagában az orosz befolyást azzal bizonyították, hogy az oroszoknak „szokásuk beavatkozni a szomszédos államok választási folyamataiba”, és egyes orosz tévéműsorokban a műsorok résztvevői arról beszélgettek, hogy oroszbarát pártok juthatnak hatalomra Romániában… Pedig a Román Alkotmánybíróság határozata jórészt ezekre az érvekre épült. Ráadásul a döntésük érdekesen egybeesett Anthony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozatával, miszerint az oroszok beavatkoztak a romániai választásokba – az alkotmánybíróság e nyilatkozat másnapján érvénytelenítette az első forduló eredményét. Blinken arról beszélt, hogy a román hatóságok leleplezték az orosz befolyásolást, ám a románok azt nyilatkozták, hogy az amerikaiak leplezték le az orosz tevékenységet, szóval körkörös érvelést hallhattunk…
– Nem azt állítom, hogy ne lettek volna benne az oroszok, de az alkotmánybíróság semmilyen pluszbizonyítékot vagy érvet nem hozott föl ahhoz képest, ami nyilvánosságra került. Ennek ismeretében azt mondom, hogy ez nem lehet egy ilyen súlyos, precedens nélküli döntés alapja. A BRICS minden országát felsorolták mint lehetséges beavatkozót, Oroszországot, Kínát és Dél-Afrikát is, mivel az egyik TikTok-fiókot ott hozták létre. A Román Alkotmánybíróság felléphetett volna már a választási kampány során, megelőzve, hogy az ilyen visszaélések hassanak a végeredményre, dönthettek volna úgy, hogy nem állami és állami intézmények beavatkozása miatt most nem lehet biztonsággal megtartani a választást, ezért elhalasztják és a parlamentit tartják meg – mondta Pászkán Zsolt.
Demokráciásdi
A Románia-szakértő szerint valószínű, hogy Diana Șoșoacát azért zárták ki a versenyből, hogy Georgescu begyűjtse a szavazatainak egy részét. Pászkán Zsolt szerint Marcel Ciolacu, a szociáldemokrata miniszterelnök, aki harmadik lett, valójában nem akart elnök lenni, hanem azt szerette volna, hogy neki kedvező elnöke legyen az országnak, mivel az elnöknek minimális hatalma van. Igaz, az utóbbi évtizedekben Traian Băsescu és Klaus Iohannis visszaéltek elnöki hatalmukkal, és nekik kedvező alkotmánybírósági döntésekkel bővítették a hatáskörüket, például az alkotmány előírja, hogy az államelnöknek konzultálnia kell a pártok képviselőivel a kormányalakításról, ám Băsescu elérte, hogy ha formálisan összehívja a pártok vezetőit, az már konzultálásnak számítson, utána azt nevez ki, akit akar; ha pedig kétszer is elutasítja a parlament a jelöltjét, akkor fel kell oszlatni az országgyűlést… Úgy látszik, hogy Romániában politikusok játszmáztak, vagy pedig a titkosszolgálatok új főnökei végrehajtottak egy belső lázadást… Ám a végeredmény mégis az, hogy antidemokratikus eszközökkel akadályozták meg, hogy egy furcsa, szélsőjobboldali államelnöke legyen Romániának, és ebben valószínű hogy a mélyállam és az Egyesült Államok is szerepet vállalt.
– Ezzel az egésszel ugyanaz a gond, mint amikor 1989 decemberében élőben láttam a Ceaușescu házaspár perét és kivégzését. Mindenki ünnepelte az eseményt, én is gyűlöltem a diktátort, de megdöbbentett az eljárás, mert egy műperben, a józan ész megerőszakolásával ítélték el és végezték ki. Azt mondtam a barátaimnak akkor, hogy nézzétek csak meg, pár hónap múlva vér fog folyni. És lőn a fekete március. Ezért veszélyes az úgynevezett demokrácia nevében megerőszakolni a demokráciát. Ha Georgescu valóban szabálytalanságot követett el, akkor menet közben kellett volna megállítani, akár úgy is, hogy elhalasztják a választást – mondta végezetül Pászkán Zsolt.