Digitális szabadságharc
A szólásszabadság visszaállításának szándékával vásárolta meg Elon Musk a világ egyik legnépszerűbb közösségimédia-felületét, a Twittert. Ahhoz azonban, hogy a digitális utópia megvalósulhasson, az új tulajdonosnak többek között az Európai Unióval is meg kell küzdenie.
Elon Musk 44 milliárd amerikai dollárért, átszámítva közel 16 ezer milliárd forintért vette meg a Twittert, miután április elejére már hárommilliárd dollár (nagyjából ezermilliárd forint) értékű részvényt szerzett magának a cégen belül. Ezzel Musk minden idők legnagyobb közösségimédia-felvásárlását hajtotta végre, megelőzve a Microsoft 2016-os linkedines, illetve a Facebook 2014-es whatsappos befektetését. A Tesla és a SpaceX vezérigazgatója a Twitter felvásárlását azzal magyarázta, hogy a közösségi hálózatot „a szólásszabadság platformjává” kívánja tenni szerte a világon.
– Remélem, hogy még a legrosszabb kritikusaim is megmaradnak a Twitteren, mert ez jelenti a szólásszabadságot – írta a platformon Musk.
Tervek és sérelmek
A világ egyik leggazdagabb embere nagy tervekről beszélt a Twitter átalakítása kapcsán. Először is kiszűrné a levélszemetet (spam) és azokat az úgynevezett chatbot programokat, amelyek valódi felhasználónak adják ki magukat. Musk azt mondta, a mesterséges intelligencia segítségével működő rosszindulatú tartalomgyártás ritkításától az eddig hiányolt vitakultúra fejlődését reméli. Megszüntetné a felhasználók anonimitását is a személyazonosság ellenőrzésével, amit kék pipával hitelesítene a felelőtlen írások elkerülése érdekében. Végül az átláthatóbb rendszer előmozdítására nyílt forráskódú algoritmust vezetne be, amelynek segítségével bárki láthatná, hogy egy adott közlést milyen szempontok alapján rangsorol és juttat el más felhasználókhoz a platform; ma sem egyértelmű ugyanis, hogy mitől kap szárnyra egy Twitter-bejegyzés (tweet) szerte a világon, miközben egy másik észrevétlenül tűnik el a kibertérben.
Hogy mi vezérelte Elon Muskot az oldal megvásárlása és annak megújítására, arra a régóta húzódó Musk–Twitter-csörte adhat magyarázatot. A milliárdos évek óta a közösségi média működéséről elmélkedik tweetjeiben, és úgy látja, hogy a Twitter túl van szabályozva, és aránytalanul korlátozza a szólásszabadságot. Utóbbi Musk szemét azért is szúrta, mert a Babylon Bee nevű konzervatív szatirikus híroldal fiókját a Twitter felfüggesztette, gyűlöletkeltő beszédre hivatkozva. A platformnak az sem tetszett, hogy Musk január végén „ember alakú nedves zoknibábnak” nevezte Joe Biden amerikai elnököt.
A milliárdos a meghökkentő tweetjei miatt maga is jogi és üzleti következményeket szenvedett el. 2018-ban például amikor 12 thai fiú ragadt egy barlangban, a megmentésükre siető búvárt „pedo guynak” (pedofil fickó) nevezte egy bejegyzésében, mire a férfi rágalmazás miatt pert indított Musk ellen – a másfél évig húzódó ügyet végül a milliárdos nyerte meg. Ugyanebben az évben ironikusan azt posztolta, hogy „fontolgatom a Tesla tőzsdei kivezetését, 420 dolláros árfolyamon”; követői értették a viccet, az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) már nem, és befektetőinek megtévesztésével gyanúsította Muskot. Hogy elkerülje a nagyobb büntetést, a milliárdos megállapodott a szabályozó szervezettel többek között abban, hogy minden olyan tweetjéről, amelyben megemlítené a Teslát, a cég többi vezetőjével kell előre egyeztetnie; ezt persze többször is megszegte, például nem hagyatta jóvá azt a 2020. márciusi bejegyzését sem, amelyben túl magasnak találta a Tesla részvényárfolyamát. De Musk fiókját akkor is felfüggesztette a Twitter, amikor a koronavírus okozta korlátozásokat vagy a vakcinák hatékonyságát kezdte el bírálni.
A Trump-faktor
A Twitter felvásárlása megosztotta az amerikai közvéleményt. Ron DeSantis floridai kormányzó kijelentette, hogy „száz százalékban támogatja” a tulajdonosváltást, bízva a Musk által ígért szólásszabadság megteremtésében. Hasonlókat hangoztatott Alex Bruesewitz, a Trump-párti képviselőket tanácsokkal ellátó X Strategies társalapító-vezérigazgatója is. – „Ha visszatérhetünk a platformhoz, úgy elképzeléseink messze elterjednek és népszerűbbek is lesznek” – vélekedett. Jason Miller, az amerikai konzervatívokat tömörítő GETTR közösségi média vezérigazgatója viszont már nem biztos benne, hogy a tulajdonosváltás önmagában megváltoztatná a Twitter kultúráját. „Musknak könnyebb lesz rakétát küldeni a Marsra, mint átalakítani a Twitter politikai természetét, mert a cég dolgozói, például a moderátorok diszkriminálnak a közélet szereplői között” – mondta a vezérigazgató a Business Insidernek.
Persze nem mindenki örült az Egyesült Államokban Musk friss üzletének. Elizabeth Warren demokrata szenátor egyenesen azt állította, hogy Musk vásárlása „veszélyt jelent a demokráciára”. Tim Lim, a Demokrata Párt egyik veterán tanácsadója pedig attól tart, hogy Donald Trump fiókját újból felélesztenék, mert az egykori elnököt a „választási csalástól a Covidig mindenben a hazugságok őrjöngő forrásának” tekinti.
A jelek szerint a demokrata politikus megnyugodhat, Donald Trump ugyanis kijelentette: akkor sem tér vissza a Twitterre, ha a fiókját visszaállítják, ugyanis a terveknek megfelelően a következő héten hivatalosan is csatlakozik a saját Truth Social nevű platformjához. „Nem lépek fel a Twitterre, maradok a Truthnál. Remélem, Elon megveszi a Twittert, és javítani fog rajta, ő jó ember” – mondta a Fox Newsnak adott interjúban. Donald Trump fiókját a 2020-as elnökválasztás hajrájában függesztette fel a platform arra hivatkozva, hogy megsértette az oldal „magánjellegű információkra vonatozó szabályozását”, amikor az akkori elnök a New York Post cikkét osztotta meg Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyekről szóló e-mailjeiről. A végleges felfüggesztésre tavaly januárban került sor, amikor Trump biztatta az őt támogató szimpatizánsait, miután Joe Biden győzelme miatt elfoglalták a Capitoliumot.
A Twitter és az unió
Noha persze a szólásszabadság korlátozásának feloldása Európában is jó üzenet, kérdés, hogy hogyan valósulhat meg a Twitter-átalakítás. Az Európai Unióban ugyanis nemrégiben fogadták el azt a törvényt, amely 2023-tól kötelezővé teszi a közösségi tartalmak folyamatos moderálását, így a gyűlöletbeszéd, a chatbotok és az álhírek szűrését is, ami a Twittert is érinti. Ráadásul Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos a The Financial Timesnak azt nyilatkozta: Musk Twittere kénytelen lesz megfelelni az európai digitális szabályoknak, vagy hatalmas pénzbírságot, sőt tilalmat is kiszabnak rá az egész blokkban. „Aki hasznot akar húzni ebből a piacból, annak be kell tartania a szabályainkat. A [Twitter] igazgatótanácsának meg kell győződnie arról, hogy ha Európában működik, akkor teljesítenie kell a kötelezettségeit, beleértve a moderálást, a nyílt algoritmusokat, a szólásszabadságot, a szabályok átláthatóságát és a gyűlöletbeszédre vonatkozó saját szabályaink betartására vonatkozó kötelezettségeket” – mondta az interjúban. A moderálás elsősorban az illegális anyagok, valamint a legális, de a „közegészségügyet, az emberi jogokat vagy más közérdekű prioritásokat veszélyeztető” tartalmak kezelésére terjed ki, a szélsőséges megnyilvánulásokat értve alatta.
Magyarországon sem hagyták szó nélkül a Twitter felvásárlását a jobboldali politikusok. Varga Judit igazságügyi miniszter gratulált Elon Musknak tweetjében, és idézve a milliárdost úgy fogalmazott: a szólásszabadság a működő demokrácia alapköve. „Csak remélni tudjuk, hogy a Twitter olyan digitális tér lesz, ahol minden vélemény – politikai beállítottságtól függetlenül – egyformán látható marad” – írta a tárcavezető. A Facebookon 2019-ben feketelistára került Toroczkai László is pozitívan reagált a tulajdonosváltásra: „Mi a budapesti Andrássy utat foglaltuk el a Pride előtt, Elon Musk pedig megvette a Twittert. Lesz családi felvonulás, és lesz szólásszabadság (legalább itt)” – írta bejegyzésében a Mi Hazánk elnöke.
Tehát bár az üzletember nyilatkozatai kecsegtetően hatnak a konzervatív hangokra nézve, nem szabad elfelejteni, hogy elsősorban az anyagi haszon hajtja. Ráadásul politikai elköteleződése meglehetősen zavaros: saját magát korábban „szociálisan liberálisnak és fiskálisan konzervatívnak” jellemezte, majd hozzátette: „Az egyértelműség kedvéért: nem vagyok konzervatív.” A The Independent cikke szerint viszont egyértelműen erős libertárius irányzatot képvisel, továbbá a közvetlen demokráciát részesíti előnyben a képviseletivel szemben. Annyi biztos, hogy nem kötődik szorosan egyik kurzushoz sem, támadta már Donald Trumpot, Joe Bident vagy Bernie Sanderst is, de ugyanúgy össztűz alá vette tweetjeiben a szakszervezeteket és a Covid-korlátozó intézkedéseket is. A fentiek alapján majd az idő dönti el, hogyan érvényesül a szólásszabadság a Twitteren az újdonsült tulajdonos kezei alatt.
