Dmitrij Medvegyev: A jelenlegi ukrán vezetéssel nem lehet tárgyalni

Fejtegetésében a volt elnök és kormányfő arról beszélt, hogy az országhatárok jellegüknél fogva földrajziak és stratégiaiak lehetnek, és a két fajta határ csak olyan államok esetében esik egybe, amelyek nincsenek befolyással a kulcsfontosságú globális döntésekre. Medvegyev szerint az egypólusú világrend halálával „a bolygó minden jelentős központja megpróbálja majd tartósan megteremteni stratégiai határait”.

„Oroszországnak mint minden nagyhatalomnak a stratégiai határai természetesen messze kívül esnek a földrajzi határain. És ezek alapja nem a katonai erő vagy a bőséges finanszírozás, hanem egy ezeknél sokkal szilárdabb, gyakorlatilag lerombolhatatlan alap” – jelentette ki Medvegyev.

Álláspontja szerint a Dnyeper folyó mindkét partja Oroszország stratégiai történelmi területeinek elidegeníthetetlen részét képezi.

„A mi fő érdekünk nem az, hogy új területeket szerezzünk meg, amint ezzel vádolnak bennünket (…) Számunkra az a fontos, hogy a szomszédos országokban kompetens, kiszámítható, szuverén hatalom legyen, amely állampolgárai és a nemzetközi közösség jóléte érdekében cselekszik” – mondta.

Úgy vélekedett, hogy Moszkva „különleges, sorsdöntő küldetést teljesít a globális világban”. Meglátása szerint az orosz állásponttal mindenkinek számolnia kell, annál is inkább, mert a világ legtöbb országának szüksége van egy erős Oroszországra.

„A Szovjetuniót olyannak feltámasztani, amilyen volt, lehetetlen” – vélekedett Medvegyev, hozzátéve, hogy a szovjet állam „méltó örököse volt az Orosz Birodalomnak, és szerves részeinek ma haza kell térniük”.

Leszögezte, hogy „Ukrajna nyilvánvalóan Oroszország”, és hogy a másik koncepciónak „örökre el kell tűnnie”. Ezzel arra utalt, hogy Leonyid Kucsma, aki 1994-től 2005-ig Ukrajna elnöke volt, 2003-ban Ukrajina ce Jevropa (Ukrajna Európa) címmel jelentetett meg könyvet.

Dmitrij Medvegyev a Moszkva által különleges hadműveletnek nevezett ukrajnai háborút „kényszerű, de meglehetősen hatékony válasznak” nevezte „a banderista rezsim és a kollektív Nyugat oroszgyűlölő politikájára”.

„A különleges hadműveletet feltétlenül elvisszük annak logikus befejezéséig, a végső győzelemig, a neonácik kapitulációjáig” – jelentette ki.

Az orosz kormánypárt vezetője azt mondta: Moszkvának nincsenek területi vitái a „közeli külföld” országaival, nem kényszeríti rá jó szomszédaira politikai akaratát, nem mondja meg nekik, miként éljenek, nem fenyegeti őket szankciókkal. Ezzel szemben a Nyugat bizalmatlanságot és a nyílt viszályt szít Oroszország és szomszédai között – mondta.

Meglátása szerint a Nyugat, különösen az angolszász világ „mániákusan és visszataszítóan ismételgeti az orosz fenyegetésről szóló mantráit”. Medvegyev szerint a nyugati felfogás elavult: a világ ugyanis sokkal összetettebbé, ugyanakkor ésszerűbbé is vált, mint amilyen korábban volt.

Moszkva egy ideig készen állt a konstruktív kapcsolatokra az európai országokkal, de ezek úgy döntöttek, hogy az Egyesült Államok „hasznos idiótáivá” válnak, politikusaik pedig országuk nemzeti érdekeinek árulóivá. Úgy vélekedett, hogy a Nyugat szeretné Oroszországot „a Moszkvai Fejedelemség határai közé szorítani”, de ez „nyilvánvalóan elérhetetlen” cél.

Az orosz-amerikai kapcsolatokat rosszabbnak minősítette, mint amilyenek a kubai rakétaválság idején voltak. Értékelése szerint totális háború folyik Oroszország ellen amerikai fegyverekkel, amerikai különleges erők és tanácsadók részvételével.

Azt jósolta, hogy az Egyesült Államok folytatni fogja a „feltartóztatás” több évtizedes politikáját, akárki is nyerje meg az amerikai elnökválasztást, és ez szerinte sajnálatos. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok nem tűrné el, ha bárki az ő módszereit alkalmazná ellene, ez a leghevesebb ellenállásába ütközne, és elvezetne a karibi válság egy újabb változatához.

„A fő fenyegetés most a nukleáris konfliktus veszélye, bármilyen banálisan hangzik is ez” – mondta Medvegyev, aki szerint ez a fenyegetés most „százszorta súlyosabb”, mint amilyen a kubai rakétaválság idején volt.