Hirdetés

A videóhívást IDE KATTINTVA nézhetik meg.

A Responsible Statecraft hasábjain megjelent elemzés rávilágít, hogy a Biden-adminisztráció a nyilvánosságban mindvégig azt hangoztatta: a Vlagyimir Putyin-vezette háború egy előre eltervezett, birodalmi hódítás, amelyre a NATO terjeszkedése semmilyen hatással nem volt.

Amanda Sloat azonban az általa ukrán tisztségviselőknek hitt hívóknak – akik valójában orosz telefonbetyárok voltak – elárulta az igazságot. Mint mondta, már a háború kitörése előtt felmerült az ötlet, hogy Ukrajna deklarálja semlegességét.

„Voltak beszélgetéseink még a háború előtt arról, mi lenne, ha Ukrajna egyszerűen azt mondaná Oroszországnak: rendben, nem lépünk be a NATO-ba, ha ez megakadályozza a támadást. Akkoriban ez valószínűleg meg is tette volna a hatását” – fogalmazott a volt főtanácsadó.

Amanda Sloat szavai szerint a semlegesség deklarálása nemcsak 2022 januárjában, hanem még a háború kitörése után, a márciusi és áprilisi isztambuli tárgyalások idején is megállíthatta volna a vérontást.

A tisztségviselő elismerte, hogy az elképesztő emberveszteség és az ország romba döntése megelőzhető lett volna egy ilyen alkuval. Arra a kérdésre, hogy a Biden-csapat miért vetette el mégis ezt az opciót, Amanda Sloat sokatmondó választ adott: kellemetlennek érezte volna, ha az Egyesült Államok korlátozza Ukrajna szuverenitását, és ezzel mintha „vétójogot” vagy befolyási övezetet hagyna Oroszországnak.

Ez a beismerés rávilágít a washingtoni vezetés cinizmusára: inkább hagyták, hogy kitörjön egy pusztító háború, minthogy elismerjék az orosz biztonsági igények létjogosultságát.

Amanda Sloat ráadásul megerősítette azt a korábbi feltételezést is, miszerint a Nyugat azért hajszolta bele Kijevet a háború folytatásába, mert bíztak a sikeres ellentámadásban, amivel később „jobb pozícióból” tárgyalhattak volna. Ez az elképzelés, azonban, ahogy Amanda Sloat fogalmazott, „nem úgy sült el, ahogy bárki szerette volna”.

A Responsible Statecraft cikke emlékeztet, hogy Amanda Sloat nem az első, aki elszólta magát. Korábban Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár és Avril Haines hírszerzési igazgató is utalt rá, hogy a NATO-bővítés volt Vlagyimir Putyin legfőbb sérelme, de a szövetség elutasította a kompromisszumot. Mára eljutottunk oda, hogy közel négy év elteltével, százezrek halála és az ukrán gazdaság megsemmisülése után Volodimir Zelenszkij már maga is hajlandó lenne elfogadni a semlegességet a béke érdekében.

Ez az eseménysor a történelem egyik legnagyobb elszalasztott lehetőségeként vonulhat be a krónikákba. Akiket eddig „orosz propagandistának” bélyegeztek, mert a NATO-politika felelősségéről beszéltek, azokról kiderült, hogy egyszerűen csak azt mondták ki, amit a Biden-adminisztráció tisztségviselői a zárt ajtók mögött maguk is gondoltak.

A háború nem volt elkerülhetetlen: a nyugati elit döntött úgy, hogy a NATO-bővítés fontosabb, mint az ukrán életek megmentése.