Donald Trump az év végéig lezárná a háborút?
Európai vezetők rendkívüli diplomáciai mozgásba lendültek amiatt, hogy Donald Trump az év végéig szeretné lezárni az ukrajnai háborút – írja a Kyiv Post. A kontinens számos vezetője attól tart, hogy a sietség nem a békét szolgálná, hanem a Kreml érdekeit, és olyan megállapodáshoz vezetne, amely Ukrajnát hozza hátrányos helyzetbe.
Egy nyugati tisztviselő a hírportálnak úgy fogalmazott, hogy a mostani folyamat nem a „megszokott diplomáciai ütemterv”, hanem „olyan nyomás, amelyből Moszkva kovácsol előnyt”.
Egy másik diplomata még egyértelműbben fogalmazva azt mondta: Moszkva megérezte a lehetőséget, Donald Trump pedig a gyors sikert, miközben Európa a kettő között rekedt.
Donald Trump környezetében egyre többen gondolják úgy, hogy az ukrajnai különmegbízott, Steve Witkoff már a jövő év elején távozhat, és akár az egész különmegbízotti struktúra megszűnhet – írja a hírportál. Európai diplomaták szerint ez a bizonytalanság az egyeztetések szempontjából nem is jöhetne rosszabbkor. Egy tisztviselő szerint „mindenki tudja, hogy Trump még az év vége előtt le akarja zárni az ügyet, ez pedig olyan előnyt jelent Putyinnak, amelyet Európa nem engedhet meg”.
A jövő hét elején Berlinben tartandó találkozóra Európa már közös tárgyalási javaslattal készül, ám továbbra sem biztos, hogy Washington képviselői egyáltalán eljönnek. Egy harmadik nyugati tisztviselő szerint
a hétvégi egyeztetések döntik majd el, hogy a Nyugat egysége fennmarad-e, vagy Ukrajna végképp elveszíti tárgyalási pozícióját.
A legélesebb ellentét továbbra is az úgynevezett „területért cserébe békét” koncepciója körül húzódik. Donald Trump többször utalt arra, hogy nyitott lenne olyan megállapodásra, amely ukrán területek átadásával járna, ezt azonban sem Európa, sem Kijev nem hajlandó elfogadni. Egy magas rangú uniós diplomata úgy fogalmazott: „Aki területet ad át az agresszornak, az nem békét köt, hanem a vereséget csomagolja át tárgyalásnak.”
Donald Trump a Fehér Házból egy ingatlanügylethez hasonlította a lehetséges rendezést, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok csak akkor vesz részt a tárgyalásokon, „ha lát bennük esélyt”. Ugyanakkor ismét arról beszélt, hogy
a háború elhúzódása szerinte akár a világháború kockázatát is magában hordozhatja.
Az amerikai kongresszusban is egyre nagyobb a felháborodás. Chris Van Hollen szenátor szerint a szűkös határidők „rosszak és károsak”, és csak az orosz érdekeket szolgálják. Don Bacon republikánus képviselő szintén arra figyelmeztetett, hogy a sietség „a megszállót jutalmazza”, és semmi sem garantálja, hogy Moszkva később ne támadna ismét.
Közben Volodimir Zelenszkij a Donald Trump által megkérdőjelezett ukrán demokratikus legitimitásra reagálva jelezte, hogy bizonyos feltételek mellett akár választások megtartására is nyitott lenne, amit szakértők szerint merész, de kockázatos lépés.
Európai diplomaták attól tartanak, hogy ha Washington nem vesz részt a berlini tárgyalásokon, a kontinens egysége megbomlik, Ukrajna pedig drámai mértékben meggyengül.
Több tisztviselő szerint ez az a hét, amely eldöntheti, hogy a Nyugat egységes marad-e, vagy Oroszország eléri azt a gyors békekötést, amelyre hónapok óta törekszik.
