Fotó: MTI, archív
Hirdetés

Az ítélet arra a beadványra született, amelyet még 2017-ben nyújtott be a Columbia Egyetem egyik, a szólás–, és sajtószabadsággal foglalkozó intézete hét olyan személy nevében, akit az amerikai elnök kitiltott a Twitter-oldaláról.

Indoklásában a három bíróból álló fellebbviteli bíróság leszögezte: az a köztisztviselő, aki közösségi médiát hivatali célokra vesz igénybe, nem zárhat ki a médiafogyasztókat azért, mert nem értenek egyet a bejegyzéseivel. A bírák az amerikai alkotmány szólásszabadságot garantáló első kiegészítésére hivatkoztak.

Az igazságügyi minisztérium fellebbez az ügyben. A tárca szóvivője közölte: a minisztérium jogászai csalódottan fogadták a bírósági döntést, és vizsgálják a következő jogi lépés lehetőségeit. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Donald Trump elnök személyes Twitter-fiókjáról van szó, az onnan történő kizárás tehát álláspontja szerint semmiképpen nem sérti az alkotmányt.

A bíróság állásfoglalását megfogalmazó Barrington Parker bíró az írásos indoklásban arra is felhívta a figyelmet, hogy a bíróság nem azt vizsgálta, hogy egy magánfiókról történő kitiltás alkotmányellenes-e, hanem azt, hogy az adott médiumot milyen célokra használják.

A bíróság szerint pedig Donald Trump ugyan magánfiókon közli gondolatait, álláspontját, véleményét, ám a magánfiókot kormányzati ügyek taglalására is használja. Ebből következően a Twitteren közölt tartalom nem magánjellegű – hangsúlyozta a bírósági állásfoglalás.