Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke (b) és Márki-Zay Péter, hat ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje az Egységben Magyarországért nagygyûlésén Budapesten, a Mûegyetem rakparton 2022. március 15-én
Hirdetés

Mint ismeretes, Donald Tusk keményen kritizálni kezdte a hazánkat a hazai baloldal álhírére alapozva, ugyanis Magyarország minden szankciót támogatott Oroszország ellen:

„Ebben a háborúban minden valóságos: Putyin őrültsége és kegyetlensége, az ukrán áldozatok, a Kijevre hulló bombák. Csak a szankcióik hamisak. Szégyen azokra az EU-kormányokra, akik blokkolták a nehéz döntéseket. Németország, Magyarország és Olaszország kormánya ült, amiért blokkolta a szankciókkal kapcsolatos nehéz döntéshozatalt.”

Donald Tusk egyébként hazudott: a harmadik ország, amelyik először a szankciók ellen szólalt fel, nem Magyarország, hanem Ausztria volt. Ezt több miniszterelnök nyilvánosan is elismerte.

Miután kiállt Ukrajna teljes segítése mellett és átfogó szankciókat követelt Tusk, ismét kritizálta a magyar kormányt február 28-án, mert országunk nem járult hozzá a fegyverszállítmányok átengedéséhez, azonban minden másban segítettük:

Korábban írtuk

„A magyar kormány nem járul hozzá az Ukrajnába küldött fegyverszállítmányok átengedéséhez. Ezt a döntést jelentette be hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter. Orbán és Szijjártó többet érdemel, mint csupán Putyin kitüntetése„

– mondta Tusk. Azaz, Tusk szerint a fegyverszállítmányokat át kellene engedni – és ezzel veszélybe sodorni Magyarországot. Hiszen ezzel kapcsolatban az oroszok meglehetősen egyértelműen fogalmaztak: háborús ellenségnek tekintik ezeket az országokat. Tusk viszont a fegyverszállítások mellett kampányolt.

Jól látható módon következetesen a béke helyett a háború mellett való kiállás figyelhető meg a politikus nyilatkozataiban, mutat rá az Origo.

Március 11-én, budapesti látogatását megelőzően Tusk ismét a magyar kormányt kritizálta, és gyakorlatilag azt követelte, hogy a stratégiai fontosságú energetikai érdekeinket bíráljuk felül Ukrajna érdekében.

„Ukrajnának mindig nagyobb elvárásai lesznek, mint amire az Európai Unió bele fog egyezni, mert mint tudjuk, az EU-nak nem minden szereplője egyértelműen ukránbarát vagy Putyin-ellenes. Még mindig vannak olyan országok – Orbán Viktor és Magyarország sajnos ennek nagyon látható szimbóluma -, amelyek nem teljes határozottsággal állnak ki Ukrajna mellett. Vannak nagyon komoly érdekek is – nem az üzleti érdekekről beszélek -, amelyek komoly társadalmi érdekek is, amelyek miatt az egyes európai országok óvatosak, például a teljes olaj- és gázembargóra vonatkozó felhívásokkal szemben.”

A budapesti – meglehetősen militáns hangulatú – beszédében gyakorlatilag azt is mondta, hogy azok az államok, amelyek nem állnak a háború pártjára, amelyek a béke hívei, azok Putyin előtt kapitulálnak:

„Az ukránoknak fegyverrel a kézben kell küzdeniük egy szabad, független, törvényes, demokratikus államért. (…) Ne higgyen senki azoknak a politikusoknak, akik azt hiszik, hogy az erőszak és a Putyin előtti kapituláció a biztonság és a béke útja.”

A teljes cikk IDE kattintva olvasható el az Origo oldalán.