Drága lehet az orosz gázon kívüli forrás
Az orosz–ukrán konfliktus alaposan átírta és fel is gyorsította az Európai Unió energiaforrások sokféleségére és a fenntartható fejlődésre való átállását célzó törekvéseit. Annak ellenére, hogy 2022 nyarán a földgázt az unió tiszta energiahordozóvá nyilvánította, annak lehetőségét is vizsgálta, hogy miként váltható ki más beszerzési forrásokkal az orosz gáz. A földrajzi helyzet, a kiépült infrastruktúra, illetve a még épülőben lévő cseppfolyós gáz (LNG) rendszere hosszabb átállást vetít előre. Így a hagyományos, saját európai termelésből származó energiahordozók, mint a szén, a lignit vagy a fa szintén előtérbe kerülhetnek – erről ír cikkében a Magyar Nemzet.Az Európai Parlament 2022. június végén zöld jelzést adott az Európai Bizottság javaslatának, amely a gáz- és az atomenergia-ágazat egyes tevékenységeit is beemelte a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek közé. Mivel már javában zajlott az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus, az EU inkább arra a szempontra helyezte a hangsúlyt, hogy a gáz átmeneti terméknek számít a megújuló és a hagyományos, fosszilis energiaforrások között felhasználásának kisebb környezeti kockázata miatt, mivel jól kiegészíti az alternatív energiahordozókon alapuló termelést – ismerteti a Magyar Nemzet.
Mindeközben az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint globális szinten 2021-ben a megújuló energia kapacitásbővülése új rekordot döntött, hat százalékkal csaknem 295 GW-ra nőtt, annak ellenére, hogy a világjárvány okozta ellátási láncok kihívásai, az építkezések késései és a nyersanyagok rekordszintű árai továbbra is fennállnak.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése alapján a megújuló energiaforrások kapacitása 2022-ben várhatóan tovább növekszik, több mint nyolc százalékkal, és eléri majd a 320 GW-ot. Ez esetben azonban a gáz teljes kiiktatása hosszú távon nem jelenthet megoldást, éppen a megújulók időjárásnak való kitettsége miatt.
Jelenleg Norvégia az elsődleges forrás
Szükség van tehát a korábbi vezetékes import növelésére különböző partnerországokból; jelenleg Norvégia az európai gázimport növelésének elsődleges forrása. Az idén az Európai Unió megegyezett Norvégiával, hogy az észak-európai ország több gázt biztosít, ami megerősíti az EU-val való energiaügyi együttműködést.
Az USA további 15 milliárd köbméter LNG-t biztosít az EU-nak
Algéria, Niger és Nigéria a több évtizedes, 4128 km hosszú transzszaharai gázvezetékprojekt újjáélesztését fontolgatja. A projekt Nigériában kezdődik és Algériában ér véget. A vezeték ezután összekapcsolódik a meglévő, Európába tartóval. A becslések szerint a gázvezeték 13 milliárd dollárba kerül, és évente akár harmincmilliárd köbméter gázt is képes lesz a kontinensre továbbítani. Azerbajdzsán 2021-ben 8,2 milliárd köbméter gázt exportált Európába, az idén pedig 12 milliárdot.
Az Egyesült Államok a tervek szerint 2022-ben további 15 milliárd köbméter LNG-t biztosít az EU-nak, amely 2030-ig mintegy ötvenmilliárd köbméter/évre bővülhet. Katar jelezte, hogy 10 –15 százalékkal, vagyis 8–12 milliárd köbméterrel tudja növelni Európába irányuló exportját, de arról nem számolt be, hogy ezt a termelés növelésével vagy az Európán kívüli export Európába irányításával érné el. Brüsszel a gáztárolók nyolcvanszázalékos töltöttségét irányozta elő, az EU-ban a tárolók éves felhasználáshoz viszonyított aránya ezzel együtt is 29,2 százalék. Így azok nyolcvanszázalékos töltöttsége esetén is a felhasználás kevesebb mint negyede biztosított – írja az Oeconomus tanulmányára hivatkozva a Magyar Nemzet.
Magyarország (65,9 százalék) az európai uniós átlagot (29,2 százalék) jóval meghaladó tárolási kapacitással rendelkezik, a tárolók nyolcvanszázalékos töltöttsége a felhasználás felét képes fedezni.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.
