Drámai módon csökken az ukrán elnök támogatottsága
Az ukrajnai korrupciós botrány viharként söpört végig a kijevi gépezeten, és mély sebet ejtett Volodimir Zelenszkij elnök politikai tekintélyén. Adrian Karatnycky-nak a Politico hasábjain megjelent elemzése szerint olyan mértékű bizalomvesztés vette kezdetét, amely a háborús időszak ellenére is megingatta az államfő helyzetét. A botrány középpontjában csaknem százmillió dollárnyi, az energetikai szektorból sikkasztott pénzek állnak, és az ügy szálai a kormány több, magas rangú tagjához vezetnek.
A legnagyobb csapást azonban az jelenti, hogy a gyanú már Volodimir Zelenszkij legszűkebb körét is érinti. A nyomozók szerint az elnök korábbi üzlettársa, Timur Mindics áll a hálózat középpontjába, miközben azt állítják, hogy Andrij Jermak kabinetfőnök akadályozta az ukrán korrupcióellenes hatóságok munkáját. A közéletben „Mindics-gate” néven emlegetett ügy belpolitikai földrengést okozott: az elnök pártjában is ellentétek mutatkoznak, és egyre többen sürgetik az elnöki hivatal átalakítását, sőt, Andrij Jermak távozását is.
A közvélemény már a botrány kirobbanása előtt is elkezdett elfordulni Zelenszkijtől. Az ukránok többsége új vezetőt keresne, mert elegük lett az elnök központosító törekvéseiből és sokak szerint egyre autoriterebb vezetési stílusából.
A felmérések alapján mindössze a lakosság körülbelül egynegyede látná szívesen újraindulni egy választáson,
és egy névtelenül nyilatkozó bennfentes arról beszélt, hogy az elnök „elfelejtheti” azt, hogy lehetősége nyíljon egy második ciklusra. Egyes források szerint ebben fontos szerepet játszik az is, hogy felesége, Olena Zelenszka hosszú ideje ellenzi az újrázást, látva, milyen árat fizet a család az elnök jelenlegi mandátumának meghosszabbítása miatt.
Miközben az orosz előrenyomulás és a háborús helyzet megakadályozza a tömeges tiltakozásokat, az elégedetlenség mégis egyre erősebben érződik.
Az ellenzék vezetői úgy fogalmaztak, hogy Zelenszkij támogatottsága drámai módon visszaesett, és a botrány miatt tovább romlott az elnök esélye a későbbi, politikai értelemben vett talpra állásra. A helyzetet tovább árnyalja, hogy több kormánypárti politikus új formációk felépítésébe kezdett, ezzel jelezve: már ők is készülnek a „Zelenszkij utáni” korszakra.
A cikk szerzője úgy látja, hogy az elnöknek csak akkor maradhat esélye a közbizalom részleges helyreállítására, ha alapjaiban alakítja át az irányítással kapcsolatos elképzeléseit: csökkentenie kell saját és stábja hatalmát, át kell adnia a belpolitikai és gazdasági döntések egy részét a parlamentnek és egy technokrata kormánynak, és olyan szakembereket kell maga mellé emelnie, akikben a társadalom és a külföldi szövetségesek egyaránt megbíznak. A szóba kerülő nevek között szerepel Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes, Okszana Markarova volt washingtoni nagykövet és Dmitro Kuleba korábbi külügyminiszter.
A szerző szerint ha Zelenszkij nem tesz határozott lépéseket, mások fogják meghatározni Ukrajna jövőjét. A botrányra adott, harmatgyenge reakció nemcsak a belső stabilitást, hanem az ország nemzetközi mozgásterét is szűkítheti egy olyan időszakban, amikor a háború kimenetelét a politikai egység és a kormányzás tisztasága is befolyásolhatja.
