Duda: Fejet hajtunk minden nemzet elvesztett hozzátartozói előtt
Auschwitz emléke óva int az elképzelhetetlen gonoszság, az emberi kegyetlenség megismétlésétől – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap, a lengyelek első auschwitzi deportálásának 80. évfordulóján rendezett megemlékezésen.
Június 14-én Lengyelországban 2015 óta a német náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját tartják, az első auschwitzi deportálást felidézve.
Auschwitz földje „felkiált, hogy soha ne feledjük el (…), kiáltja, hogy semmilyen ember (…) ne merjen többé egy másik embernek ennyi szenvedést okozni, ilyen elképzelhetetlen gonoszsággal és kegyetlenséggel bánni vele” – fogalmazott Duda az első foglyok börtönéül szolgáló épületnél rendezett megemlékezésen.
Az államfő megjegyezte: az auschwitzi haláltáborban „paradox módon az emberiesség is megnyilvánult”, „a végtelen kegyetlenség közepette a hősiességnek is helye volt”. Duda utalt a lengyel Honi Hadsereg katonájára, Witold Pileckire, aki 1940 szeptemberében saját elhatározásából zárattatta be magát a lágerbe, hogy megszervezze ott az ellenállást. Bravúros szökése után beszámolt a náci bűntettekről, jelentésének a nyugati szövetségesek azonban nem hittek.
Auschwitzban az emberi szentség is megnyilvánult – folytatta az elnök. Mint mondta, ennek példája a mártír ferences, Szent Maximilian Kolbe volt, aki 1941-ben önként vállalta az éhhalált egy családos fogolytársa helyett.
„Fejet hajtunk az összes többi nemzet, az összes, hozzátartozóit itt elveszítő család tragédiája előtt” – jelentette ki Andrzej Duda.
Az eredetileg lengyel foglyok számára létesített auschwitzi táborba 1940. június 14-én érkeztek meg az első foglyok: lengyelek 728 fős csoportját szállították oda a délkelet-lengyelországi Tarnów város börtöneiből. A deportáltak között az 1939 szeptemberében indított német támadás ellen Lengyelországot védő, Magyarországra átjutni próbáló katonák, a lengyel földalatti függetlenségi szervezetek tagjai, diákok voltak, valamint a lengyelországi zsidók egy csoportja is. Közülük 325-en élték túl a háborút, az utolsó túlélő tavaly hunyt el.
Auschwitzba összesen mintegy 150 ezer lengyelt deportáltak, akiknek mintegy fele meghalt a lágerben, sokakat más táborokba helyeztek át. 1942 közepéig a foglyok többsége lengyel volt, 1943-tól a legtöbben zsidók voltak.
Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, sok roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – mintegy 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett megsemmisítésük fő színhelye.
