Dunja Mijatovic felszólította Litvániát, ne toloncoljonak vissza senkit
A migrációs kihívásokra adott válaszlépéseknek teljes mértékben meg kell felelniük Litvánia emberi jogi kötelezettségeinek – jelentette ki Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa Ingrida Simonyte litván kormányfőnek címzett levelében.
A kedden közzétett levélben Dunja Mijatovic aláhúzta: a migrációval kapcsolatos intézkedéseinek keretében Litvániának tisztességes menekültügyi eljárást kell biztosítania mindenki számára, valamint kerülnie kell a migránsok megfelelő biztonsági kritériumok szavatolása nélküli visszaküldését.
A biztos aggodalmát fejezte ki az idegenek jogállásáról szóló litván törvény és az azt kísérő jogszabályok újonnan elfogadott módosításai miatt, és hangsúlyozta: noha Litvániára nagy migrációs nyomás nehezedik, erre „az emberi jogok és a humanitárius értékek tiszteletben tartása melletti reagálás az egyetlen megfelelő válasz”. Hozzátette: nem engedhető meg, hogy az egyének jogait politikai vagy geopolitikai megfontolásoknak rendeljék alá.
Mijatovic végezetül arra szólította fel a litván kormányt, hogy ne toloncoljon vissza senkit sem Fehéroroszországba vagy más országba megfelelő biztosítékok nélkül.
A legnagyobb migrációs nyomásnak az utóbbi időben Litvánia volt kitéve Fehéroroszország részéről. A litván határőrség az év eleje óta a litván-fehérorosz határon négyezernél is több határsértőt vett őrizetbe. Május végén Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy országa eddig feltartóztatta a szomszédos államba tartó illegális migránsokat, útját állta a drogcsempészetnek, de tekintettel az országra gyakorolt nyugati nyomásra, a hatóságok meggondolhatják magukat.
A balti államok és Lengyelország kormányfői hétfőn közzétett közös nyilatkozatukban a válsághelyzet szervezésével vádolták Lukasenkát. A politikusok „komoly nyugtalanságukat” fejezték ki a Fehéroroszország határain fennálló helyzet miatt és kijelentették: az ország nyugati határain fennálló migrációs válságot a Lukasenka-rezsim tervelte ki és szervezte meg. Ez a szomszédos uniós tagállamok, valamint az egész Európai Unió elleni hibrid támadásnak számít – írták.
A négy kormányfő aláhúzta: az EU-ban a helyzet kapcsán újból át kellene értelmezni a határvédelem felfogását. A külső határok védelme nemcsak az egyes tagállamok kötelessége, hanem az egész Unióé is, az EU szerveinek ezért megfelelő hozzáállást kell tanúsítaniuk a jelenlegi helyzethez, és ennek kezelésére „haladéktalanul megfelelő értékű többleteszközöket kell biztosítaniuk”.
