Ukrajna nemcsak az orosz rakéták ellen harcol, hanem egy szinte bibliai természeti jelenség ellen is: sáskák milliói támadják jelenleg az ország déli részét – az ukrán hatóságok pedig a háborút és különösen Oroszországot hibáztatják a rovarok inváziójáért.

Hirdetés

Amint arról a Kiev Post nyomán a Magyar Nemzet beszámolt, a sáskák falvak, mezők és városok felett nyüzsögnek – mind a Kijev, mind a Moszkva által ellenőrzött területeken. Különösen Dnyipro, Zaporizzsja, Herszon, Odessza és Vinnicja egyes részei érintettek. A videók „sűrű rovarszőnyegeket mutatnak a házak falain” és rajokat, amelyek egész faluközpontokat sötétítenek el.

Zaporizzsja ukrán regionális vezetőhelyettese, Andrij Pjatnickij megpróbálta megnyugtatni: „Igen, szörnyen néz ki. Igen, hatalmas mennyiségek vannak, az ég tele van rovarokkal. De nincsenek közvetlen veszélyben az emberek.”

Az ukrán hatóságok egyértelmű kapcsolatot látnak a Kahovka-gát orosz csapatok általi 2023 júniusi felrobbantásával. A gát lerombolása nemcsak több száz életet követelt és hatalmas területet árasztott el, hanem véglegesen elpusztította az ökoszisztémát is.

Kapcsolódó cikkünk

A Politico azt is megerősíti: a raj különösen az egykori Kahovka-víztározó körül mozog- az a terület, amely a robbanás után kiszáradt, és most ideális feltételeket kínál a sáskák szaporodásához.

Két fajt azonosítottak: a vándorsáskát (Locusta migratoria) és az egyiptomi szöcskét (Anacridium aegyptium). Mindkettő arról ismert, hogy rövid időn belül nagy mezőgazdasági területeket képes elpusztítani.

A Kiev Post szerint csak Zaporizzsja régióban több mint 6000 hektárt kellett rovarirtó szerekkel kezelni. Herszon régióban a rovarok már 27 négyzetkilométernyi napraforgómezőt pusztítottak el. A rovarok az orosz ellenőrzés alatt álló területen is lecsaptak: Zaporizzsja régióban 200 hektár kukoricát pusztítottak el a Rosselechoszentr orosz mezőgazdasági felügyeleti hivatal szerint. A rovarpestist ott is a „kiszáradt mezőknek és a használaton kívüli termőföldeknek” tulajdonították – ez szintén a háború következménye.

A helyzet objektív értékelése mögött azonban egyre nagyobb az aggodalom: minél tovább tart a háború és minél több az infrastruktúra pusztulása, annál gyakrabban kerülhetnek ki az ilyen természeti jelenségek az irányítás alól. A „Kiev Post” hosszú távú ökológiai dominóhatásra figyelmeztet. A háború nemcsak falvakat, városokat és emberi életeket pusztított el, hanem tartósan megzavarta a természet egyensúlyát is.