Három embert lelőttek, kettőt elfogtak. Az egyik lelőtt Eduardo Rózsa Flores, ő magyar származású bolíviai, aki annak idején zsoldosként harcolt a délszláv háborúban. Két meggyilkolt társa egy ír férfi és egy romániai magyar, Magyarosi Árpád. A két letartóztatott férfi egyike, Tóásó Előd, aki Magyarországon járt egyetemre, Erdélyben egy iskolába tanult Magyarosival. A magyar külügyminisztérium délutánra ígért információkat

Terrorista bandának, zsoldosnak, szélsőjobboldali fasisztáknak nevezik a bolíviai politikusok azokat az állítólagos merénylőket, akiket kommandósok lőttek le Santa Cruz városban. A három halott közül kettő magyar, és egy magyar van az elfogottak közt is. A hatóságok szerint mások mellett az elnök életére törtek volna.

„Információink szerint meg akartak ölni ezek a terroristák engem is” – mondta Evo Morales bolíviai elnök a caracasi repülőtéren, miközben Hugo Chávez venezuelai államfő kétségbeesett arccal, barátilag átkarolva szinte támogatta elnök kollégáját. A bolíviai tévék közül több hosszú perceken keresztül mutatta be a Santa Cruz-i Las Americas szállodában készült képeket: három vérbe fagyott holtest látható, alsónadrágban, több golyó ütötte sebbel testükön. Fegyvert a kezükben, sőt, még a közelükben sem lehet látni. Pedig a rendőrfőnök, Victor Hugo Escobar elmondása szerint amikor csütörtökön 3 óra 15 perckor a gyanúsítottakra törtek, golyózáporra kellet válaszolniuk. Nem volt mit tenni, le kellett lőnünk őket is – idézi a bolíviai El Mundo Escobart.

Rengeteg nagy kaliberű fegyvert, lőszert és robbanóanyagot találtunk a gyanúsítottaknál – mondta rendőrfőnök, hozzátéve, hogy figyelték a társaságot, amely állítólag robbantott már egy ismert ügyvéd, a Santa Cruz-i bíboros és egy miniszter házánál is.

A bolíviai sajtó név szerint említi a lelőtt embereket, sőt Eduardo Rózsa Floresről – aki a helyszínen készült videófelvételeken is jól felismerhető – hosszú életrajzot is közölnek. A magyar, horvát, bolíviai állampolgáron kívül a halottak között van Magyarosi Árpád román, és más hírek szerint magyar állampolgár, illetve egy ír férfi, Dwyer Michael Martin. Kettő közül az egyik letartóztatott ember Tóásó Előd Romániában egy általános iskolába járt Magyarosival. Az ötödik férfi a bolíviai illetőségű Mario Tadic.

A bolíviai magyar merénylők

Magyarosi Árpád – weblapja szerint – 1981. február 4-én született Marosvásárhelyen. Általános iskolai tanulmányait a romániai Szovátán kezdte, majd Budapesten folytatta további két intézményben. Csakúgy, mint Eduardo Rózsa-Flores, a közösségi oldalon Magyarosi Árpád is feltünteti klubjai között a Magyar Iszlám Közösséget. Mind a két férfi arabul is felírta nevét az adatlapjára.

Magyarosi Árpádhoz hasonlóan a sajtóhírek szerint őrizetbe vett Tóásó Előd is Szovátán végezte általános és középfokú tanulmányait. Tóásó Elődöt békés gyerekként ismerte középiskolai osztályfőnöke a szovátai líceum tanára Wais Gheorghe. Tóásó 1999-ben végezte el a líceumot. A tanár elmondása szerint vézna, csendes gyerek volt, az iskolában semmi gond nem volt vele. Kilencedikes korában halt meg az édesanyja, ezek után az édesapja és a nővére nevelte. Magyarországon, a Berzsenyi Dániel Főiskolára és Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre járt – derül ki az egyik magyar közösségi oldalra feltöltött adatlapjáról. A románul, angolul és spanyolul beszélő fiatal férfi lakóhelyeként Brazíliát jelölte meg. Tóásó Előd munkájáról azt írta, hogy „szabadúszó, ahol kellek ott leszek”.

„Nemzeti anarchista vagyok, alapítója az egyszemélyes Nemzeti Anarchista Pártnak” – így mutatta be magát Rózsa-Flores Eduardo az iwiw közösségi oldalon található profiljában. Internetes blogjából kiderül, Rózsa-Flores Eduardo 1960. március 31-én született a bolíviai Santa Cruz-ban. Amint családjáról a blogjában leírja: apja, Rózsa György zsidó származású festőművész, egyetemi tanár 1948-ban hagyta el Magyarországot; anyja, Nelly Flores Arias pedig spanyol származású tanár volt.

Rózsa-Flores Eduardo 1984-től különböző külföldi hírügynökségek tudósítójaként dolgozott, 1988-tól a La Vanguardia spanyol napilapnak írt, amelynek különleges tudósítójaként 1991 júniusában az akkori Jugoszláviába, Horvátország fővárosába, Zágrábba érkezett. 1991-ben első külföldi önkéntesként jelentkezett a Horvát Nemzeti Gárda soraiba. A különleges erők parancsnokaként megkapta a horvát állampolgárságot, és Franjo Tudjman horvát elnök őrnaggyá léptetette elő. 1993-ban ezredesi rendfokozatot kapott. Háromszor sebesült meg a fronton.

Eduardo Rózsa-Floresnek 1994-től hét verseskötete jelent meg Magyarországon, és szerepelt filmben is. 2002-ben Fekete Ibolya Chico címmel dokumentum-játékfilmet készített róla, amely elnyerte a 33. Magyar Játékfilmszemle fődíját.

A bolíviai híradásokban Eduardo Rózsa Flores neve mellett minden esetben feltüntették, hogy muzulmán. Ugyanakkor horvát internetes portálok a róla mintázott Chico című film beharangozójánál a horvát hadseregben harcoló zsidóként említik.

Rózsa Flores a Magyar Iszlám Közösség alelnöke. A szervezet elnöke, Bolek Zoltán rádiónknak elmondta, a férfi, akit személyes jó barátjának tartott, és a horvátországi háború kapcsán ismert meg, már kilenc hónapja Bolíviában élt. Azt mondta, hogy „van egy kis dolga külföldön”. Az iwiw közösségi portálon Bolek Zoltán ismerősei között van Tóásó Előd és Magyarosi Árpád is, őket azonban elmondása szerint nem ismeri közelebbről.

Bolek Zoltán azt mondta, Rózsa Flores soha nem titkolta, hogy muzulmán. Szerinte a férfit „nem egy demokráciában lőtték agyon”. Hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs semmi bizonyíték Rózsa Floresék ellen.

„Az Edu nem volt szélsőséges. Mert mindig azt szokták mondani, hogy szélsőségesek a nyugati demokráciák ellen támadnak. Most éppen egy kommunista diktatúrában vádolják ezzel az iszlámot. Az iszlámra mindent rá lehet sütni. Ha azt mondta volna ön, hogy ez Franciaországban vagy Németországban vagy akár az USA-ban történt, akkor lehet, hogy még szégyenkeznék is. Nincs min szégyenkeznem” – mondta rádiónknak Bolek Zoltán.

(MR)

A Magyar Demokrata Eduardo Rózsa Flores-szel készült februári interjúját az alábbi linken olvashatják:

http://www.demokrata.hu/heti-hir/ero-es-hit-kell