Vlagyimir Putyin orosz elnök Marat Husznullin építésért és vidékfejlesztésért felelõs miniszterelnök-helyettes beszámolóját hallgatja a moszkvai hivatalában 2026. január 12-én.
Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Mecel
Hirdetés

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy az orosz elnök aktívan törekszik a feszültség enyhítésére.

Benjámin Netanjahu állítólag arra kérte Vlagyimir Putyint, közvetítsen Teherán felé, és adjon biztosítékot arra vonatkozóan, hogy Izrael nem tervez megelőző csapást mérni az Iszlám Köztársaságra. Izraeli részről attól tartanak, hogy Irán félreértelmezi a történéseket, és a belső zavargások közepette indít támadást, hogy megelőzzön egy vélt külső fenyegetést.

A diplomáciai háttéralkukról a The Washington Post és az izraeli Kan csatorna is beszámolt. Értesüléseik szerint a felek titokban, orosz közvetítéssel „békítő szándékú” üzeneteket váltottak: Izrael jelezte, hogy nem támad, ha őt nem éri agresszió, Irán pedig hasonló ígéretet tett.

Ennek ellenére Teherán bizalmatlan, mivel tartanak attól, hogy az Egyesült Államok – Donald Trump vezetésével – Izraeltől függetlenül is katonai lépéseket tehet az iráni nukleáris létesítmények ellen, ahogy azt a 2025 nyarán lezajlott összecsapás idején már megtették.

Mindeközben Iránban drámaira fordult a helyzet: a gazdasági válság miatt indult tüntetések az egész országra átterjedtek, a résztvevők pedig már Ali Hamenei legfőbb vallási vezető és a rezsim bukását követelik.

Abbász Aragsi iráni külügyminiszter azzal vádolja Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy terroristák és ügynökök küldésével szítják a belső feszültséget. Ezt támasztják alá Donald Trump nyilatkozatai is, aki „segítséget” ígért a tüntetőknek, és súlyos válaszlépéseket helyezett kilátásba a megmozdulások leverése miatt.

Alekszej Csepa, az orosz Állami Duma külügyi bizottságának első elnökhelyettese szerint Moszkva stratégiai partnersége Iránnal és munkakapcsolata Izraellel az egyetlen olyan csatorna, amely jelenleg képes megakadályozni egy mindent elsöprő, regionális háborút. Az orosz diplomácia célja most az, hogy párbeszéd útján hűtse le a kedélyeket, mielőtt a Irán belső válsága és a külső fenyegetések együttesen robbantanák fel a Közel-Keletet, így a térség stabilitása jelenleg nem Washingtonon, hanem sokkal inkább a Moszkván keresztül vezető diplomáciai folyosókon múlik.