Egy csodálatos barátság kezdete...

A Demokrata március 13-i számának írása.

Látványosan sikeres látogatást tett az Egyesült Államokban Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten: Washingtonban előadást tartott a legfontosabb amerikai konzervatív agytröszt, a Heritage Alapítvány meghívására, majd Donald Trump korábbi amerikai elnökkel tárgyalt Floridában. A Republikánus Párt győzelemre esélyes elnökjelöltje nagyszabású fogadást adott a magyar miniszterelnök tiszteletére.

Donald Trumppal folytatott tárgyalása után Orbán Viktor közösségi oldalán foglalta össze, miért különösen fontos a republikánus politikus személye a magyar külpolitikai törekvések szempontjából. „Trump elnök úr a béke elnöke volt, tiszteletet parancsolt a világban, és ezzel megteremtette a béke feltételét. Az elnöksége alatt béke volt a Közel-Keleten, és béke volt Ukrajnában is. Ma sem lenne háború, ha még mindig ő lenne az Egyesült Államok elnöke”, fejtette ki a magyar kormányfő. „Az amerikaiak dolga, hogy meghozzák a maguk döntését, nekünk, magyaroknak meg az a dolgunk, hogy valljuk be őszintén, jobb lenne a világnak és jobb lenne Magyarországnak is, ha Donald Trump elnök úr visszatérne”, fűzte hozzá.

A miniszterelnök a Mar-a-Lagóban, Donald Trump floridai rezidenciáján tartott díszvacsoráról és koncertről is közölt egy videót. A volt amerikai elnök a színpadról köszöntötte vendégét, sűrűn méltatva. „Senki sem jobb, okosabb vagy jobb vezető, mint Orbán Viktor. Fantasztikus. Mint tudják, ő Magyarország miniszterelnöke, aki remek munkát végez. Nem egy ellentmondásos figura, mert ha elmondja, hogy lesz, akkor az úgy is lesz”, mondta Trump, hozzátéve, Orbán Viktor „a főnök, egy nagyszerű, fantasztikus vezető Európában, sőt az egész világon”.

Önmagában is óriási esemény, hogy a volt – és ahogy most kinéz, a következő – amerikai elnök ilyen pazar körülmények között fogadja a magyar kormányfőt, pláne ha figyelembe vesszük a látogatás körülményeit. Magyarországon júniusban önkormányzati és európai parlamenti, az Egyesült Államokban novemberben pedig elnökválasztást tartanak. Donald Trump tarolt a múlt heti úgynevezett szuperkedden, amikor több mint egy tucat államban döntöttek pártjuk elnökjelöltjéről a regisztrált szavazók. Egyetlen talpon maradt pártbéli ellenfele, Nikki Haley fel is függesztette kampányát, és kiszállt az elnökjelöltségért folyó versenyből.

Ron DeSantis floridai kormányzó már januárban feladta, és támogatásáról biztosította Trumpot. A 46 éves DeSantis konzervatív álláspontjával a republikánusok egyik legnépszerűbb, feltörekvő csillaga, láthatóan azonban még nem jött el az ő pillanata országos szinten, így Donald Trump megkerülhetetlen a republikánusok között. Ron DeSantisnak bőven van még ideje, lényegében ugyanazokhoz szól, mint a volt elnök, és ha nem száll ki előbb a versenyből, elkerülhetetlenül sérült volna a kampányban – hiszen Donald Trump kemény ellenfél –, ez pedig hosszú távon fájdalmas veszteség lett volna a republikánusoknak.

Nikki Haley alapvetően más karakter, külpolitikai kérdésekben héja állásponton volt a kampányban, jellemző különbség, hogy míg ő Ukrajna hosszú távú támogatását sürgette, addig Ron DeSantis arról beszélt, hogy nem szabad az Egyesült Államoknak belevonódnia egy háborúba, aminek nem látni a végét. Bár nehéz volna ma már azt mondani, hogy Amerika nem részese a konfliktusnak.

Joe Biden jelenlegi demokrata elnök nem hagyta szó nélkül az Orbán–Trump-találkozót, egy kampánybeszédben azt állította, a magyar kormányfő elutasította a demokráciát, és nyíltan diktatúrát épít.

Visszatérve tehát az alaphelyzetre, a júniusi önkormányzati és EP-választásokra készülő Orbán Viktor egy javában kampányoló, éppen óriási sikereket arató, befolyásos amerikai politikussal találkozott. Donald Trump egyértelműen azért tárgyalt a magyar miniszterelnökkel, ráadásul látványos külsőségek közepette, mert úgy látja, Orbán Viktor az amerikai politikai közbeszédben releváns, közismert személy, akivel ő hasonló értékeket vall, például a bevándorlás terén és más, konzervatívok számára fontos témákban. Az üzenet tehát az, hogy a kettejük által képviselt értékekre épített kormányzás sikeres.

A magyar kormány nagy reményeket fűz ahhoz, hogy Donald Trump újraválasztása pozitív fordulatot hoz a kétoldalú kapcsolatokban, és legalább a magyar stratégia szempontjából fontos külpolitikai kérdések egy részében kedvezően alakítja a folyamatokat. Ami az előbbi aspektust illeti, látványos a különbség aközött, hogyan látta nagyköveti szerepét a Trump-elnökség alatt David Cornstein, és hogyan viselkedik Joe Biden nagykövete, David Pressman.

Magyarics Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint alapvetően megváltozna a légkör, ha Joe Bident Donald Trump váltaná az elnöki székben, a kétoldalú kapcsolatban például véget érne a nyilvános üzengetés.

– A trumpi politika általánosságban is éles ellentétben áll a bideni felfogással, hiszen Joe Biden egyfajta fél-hidegháborús politikával akarja felosztani a világot a maguk által definiált demokráciákra és autokráciákra – mondta Magyarics Tamás. – Magyarul ez az úgynevezett puha demokráciaexport, az amerikai demokratáknak azon liberális felfogása, hogy az LMBTQ-t és más területeket illetően progresszív politikát akarnak ráerőltetni másokra – folytatta a kutató, hozzátéve: ezzel szemben a trumpi felfogás az, hogy ez mind az adott országok belügye, amibe nem kell beleszólni. Ez közelebb áll a magyar realista külpolitikai felfogáshoz, hiszen a magyar kormány sem akarja mondjuk Dél-Afrikának megmondani, mit hogyan csináljon, és a kétoldalú kapcsolatokban sem eszerint ítéli meg a szövetségeseit.

A magyar külpolitikai stratégia központi törekvései közé tartozik, hogy Ukrajnában béke legyen, a konnektivitás jegyében pedig ne mérgesedjen el a Nyugat és a Kelet viszonya. A Kínáról való gazdasági leválást szorgalmazó politika ugyanis ellentétes Európa és benne hazánk érdekeivel. Magyarics Tamást arról is kérdeztük, hogy Ukrajna és Kína kérdéskörében mire számíthatunk Donald Trump újraválasztása esetén.

Ami a háborút illeti, a kutató szerint biztos, hogy lesz változás.

– Kampányfogás persze, de Donald Trump azt mondta, egy nap alatt véget vetne az orosz–ukrán háborúnak. Ez nyilvánvalóan nem történne meg egy napon belül, az viszont világos, hogy a republikánusok körében kezdenek többségben lenni azok, akik nem akarják az amerikai adófizetők pénzét a nagyon korrupt ukrán rendszer támogatására költeni.

A kutató rámutatott, hogy a Biden-adminisztráció narratívája szerint az atlanti közösség biztonsága szempontjából kulcskérdés Ukrajna EU- és NATO-tagsága, és amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök nem szenved látványos vereséget a háborúban, Ukrajnán túl is terjeszkedő politikát folytatna.

– Donald Trump nem feltétlenül hisz ezekben a szélsőséges víziókban, feltételezhetően inkább arra szorítaná rá az ukránokat, hogy tárgyalások útján törekedjenek a békére, miközben biztonsági garanciákat kapnak, de tagságot nem – magyarázta. Magyarics Tamás szerint erre utal az is, hogy a 2022-es félidős választásokon a republikánusok nagy része nem volt elégedett a demokrata adminisztráció politikájával, és nagyobb átláthatóságot követelt az Ukrajnának adott pénzekkel kapcsolatban.

Nem nagyon várható viszont változás az amerikai–kínai viszonyban a kutató szerint.

– E tekintetben több folytonosságot látok a Biden-kormányzat és egy esetleges Trump-adminisztráció közt, mivel Kínát stratégiai versenytársnak tekintik, a Csendes-óceánt pedig egyre inkább az Egyesült Államok fő stratégiai régiójának. Kérdés tehát, hogy ezen a téren miképp kerülhetőek el az esetleges súrlódások Budapest és Washington között – mondta végezetül Magyarics Tamás.