Egy év szabadságvesztésre ítélték Nicolas Sarkozy volt francia államfőt

Az exelnöknek – aki nem jelent meg az ítélethirdetésen – nem kell börtönbe vonulnia, elektromos nyomkövető viselésével kiválthatja a büntetést.

A vádhatóság szerint Nicolas Sarkozy kampányának finanszírozását „teljes lazaság” jellemezte, a stáb a törvényben engedélyezettnek több mint a dupláját költötte el, majd a túlköltekezést a jobbközép párt kettős könyveléssel próbálta meg elrejteni az illetékes hatóságok elől.

A bíróság a lehető legszigorúbb büntetést szabta ki az exelnökre, miközben az ügyészség csak hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kért. Nicolas Sarkozy fellebbezhet az ítélet ellen.

A volt elnököt egy éven belül második alkalommal ítélte a párizsi büntetőbíróság szabadságvesztésre. Március 1-én nem jogerősen egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amiért információkért cserébe megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót, de miután a volt államfő fellebbezett az ítélet ellen, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet.

Nicolas Sarkozyt ezúttal azért ítélték el, mert a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire.

Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután a könyvvizsgáló, Jérome Lavrilleux egy interjúban elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkora már bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.

Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben, de őt csak a túlköltekezéssel gyanúsították meg, arra az ügyészség szerint nincs bizonyíték, hogy a hamis számlázásra ő adott utasítást.

A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezet miatt ítélték el. Valamennyien letöltendő, két és három év közötti börtönbüntetést kaptak, s öt évig nem indulhatnak választásokon.

Nicolas Sarkozy a perben elismerte a politikai felelősségét a túlköltekezésben, de tagadta, hogy szándékos csalás történt, és azt állította, hogy a kampány idején nem ismerte a Bygmalion céget, miután az államfői mellett a G20 országcsoport elnöki tisztét is betöltötte 2012-ben, és a nagygyűléseket nem ő maga, hanem a stábja szervezte.

Caroline Viguier bíró szerint a volt államfő pontosan ismerte az összeget, amennyit elkölthetett a kampányra.

„Nem az első kampánya volt, ismeri a jogot. Ráadásul írásban kétszer is figyelmeztette a könyvelő a túlköltekezésre, de ő ugyanolyan körülmények között folytatta a nagygyűléseit, mint korábban” – indokolta a bíró.

A vádirat arra emlékeztet, hogy Nicolas Sarkozy volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás későbbi győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.