Egy hetet kapott Janez Jansa a koalíciós tárgyalásokra
Egy hetet kapott Borut Pahor államfőtől a június 3-ai szlovéniai választásokon relatív többséget szerzett Janez Jansa volt miniszterelnök.
Egy hetet kapott Borut Pahor államfőtől a június 3-ai szlovéniai választásokon relatív többséget szerzett Janez Jansa volt miniszterelnök, az ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson egy lehetséges koalícióról, és eldöntse, elfogadja-e a kormányalakítási megbízást – közölte a szlovén sajtó csütörtökön.
Fotó: ShutterStock.com, illusztráció
Július 23-án jár le az a határidő, amikor az államfőnek javaslatot kell tennie a parlamentnek a miniszterelnök-jelölt személyéről.
A Jansával folytatott együttműködést erőteljes migránsellenes politikája miatt eddig elutasították a többségben lévő baloldali pártok.
Pahor a Jansával tartott találkozó után felszólította a pártokat, hogy folytassák a koalíciós tárgyalásokat. „Ha a párbeszéd kultúrája uralkodik, (…) képesek leszünk toleráns megoldásokat találni a jelenlegi és a jövőbeni kihívásokra, ha nem, akkor az intolerancia és a kirekesztettség fog érvényesülni, nem ezt érdemeljük” – mondta Pahor.
Az államfő szerint amennyiben Jansának sikerül kormányt alakítania, az kölcsönös biztosíték volna arra, hogy elkerüljék a jobb- és baloldali szélsőségeket, és erős, stabil kormánya lehetne Szlovéniának.
Jansa, aki eddig nem folytatott formális koalíciós tárgyalásokat más pártokkal, bejelentette: minden parlamenti pártnak küld meghívót, és hétfőig várja a visszajelzéseket. Mint mondta, csak abban az esetben fogadja el a jelölést, ha leendő partnereivel, akikkel hasonló nézeteket vallanak az ország jövőjét illetően, erős parlamenti többséget tud biztosítani.
A parlamenti választásokon az SDS 25 mandátumot szerzett a parlamentben. Marjan Sarec nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) 13 mandátummal a második, a Szociáldemokrata Párt (SD) és Miro Cerar ügyvivő kormányfő pártja, a Modern Közép Pártja (SMC) 10-10 mandátummal a harmadik helyen végzett.
Az említett pártok mellett még átlépi a 4 százalékos parlamenti bejutási küszöböt a Baloldal (Levica) 9 mandátummal, az Új Szlovénia (NSi) 7 mandátummal, Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB) és a nyugdíjaspárt (DeSUS) 5-5 mandátummal, valamint a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) 4 mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek két garantált helyük van az új összetételű parlamentben. Horváth Ferenc magyar és Felice Zizan olasz képviselő már korábban az államfőnek elmondták, nem kívánnak a „mérleg nyelve” lenni, és azt a miniszterelnök-jelöltet támogatják majd, aki többséget tud szerezni a parlamentben.
Egyelőre mind az eddigi ellenzéki jobboldali SDS, mind a második helyen végzett balközép LMS vezetésével lehetséges kormányalakítás, de mindkettőnek további koalíciós partnerekre van szüksége.
A kormányalakításhoz legalább 46 képviselő támogatására van szükség a 90 fős parlamentben.
Amennyiben az első körben a parlament nem választja meg az államfő által javasolt miniszterelnök-jelöltet, a második körben már a frakciók is javasolhatnak az elnök mellett. Ha ez sem jár sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhetnek, de ekkor már nem kell a megválasztáshoz abszolút többség, vagyis 46 szavazat, elég a jelenlevők többségének támogatása.
Szakértők szerint ez azonban lehetőséget biztosítana a politikai nyerészkedésre, taktikázásra és szavazatvásárlásra annak érdekében, hogy ne írjanak ki új választásokat.
