A tárca beszámolója szerint a repülőgépek közül 37 átlépte a Tajvani-szoros középvonalát, Kína és Tajvan közötti nem hivatalos határvonalat, amelyet az előbbi nem ismer el. Ugyanezek a gépek később beléptek a sziget délnyugati és délkeleti légvédelmi azonosító zónájába (ADIZ)„ – mondta ugyanez a forrás. A nemzetközi gyakorlatban az ADIZ légvédelmi azonosító övezeteket olyan államok hozzák létre, amelyek partjait nagy kiterjedésű nyílt víz övezi.

Hirdetés

A kínai kormány az autonóm szigetet saját területének részének tekinti, és kilátásba helyezte azt, hogy egy napon újraegyesíti területével, ha kell, erőszakkal is. Peking fokozta a Tajvanra irányuló fenyegetéseket, valamint a politikai és gazdasági nyomást, amióta Caj Jing-ven elnök 2016-ban hatalomra került egy olyan párttól, amely a sziget hivatalos függetlenségének kikiáltását szorgalmazza.

Októberben a tajvani védelmi miniszter azt mondta, hogy Kína idén fokozta ”katonai megfélemlítését„ azzal, hogy több harci repülőgépet repült a sziget körül és felgyorsította a ballisztikus rakéták telepítését. A tajvani hatóságok szinte naponta számolnak be a kínai hadsereg repülőgépeinek betöréseiről, amelyek tavaly jelentős katonai manővereket hajtottak végre a sziget körül. Szeptemberben 24 óra alatt 103 repülőgépet küldött Tajvan köré, amit Tajpej ”rekordnak„ nevezett az elmúlt időszakban.

A tajvani minisztérium felhívta a figyelmet ”Peking folyamatos katonai zaklatására„, amely ”könnyen a feszültségek éles eszkalációjához vezethet, és veszélyeztetheti a regionális biztonságot„.

Áprilisban Peking, a tajvani elnök és az amerikai képviselőház akkori elnöke, Kevin McCarthy kaliforniai találkozóját követően a sziget bekerítését szimuláló hadgyakorlatokat hajtott végre. E gyakorlatok során Peking célzott bombázásokat szimulált az autonóm sziget ellen, valamint Tajvan bekerítését, amelynek hatóságai a műveletek utolsó napján 12 kínai hadihajót és 91 repülőgépet észleltek.

Korábban írtuk

A múlt héten a kínai védelmi minisztérium azzal vádolta meg a Tajvant kormányzó Demokratikus Haladás Pártot (DPP), hogy ”veszélyes háborús helyzetbe„ sodorja a szigetet, miután arról számoltak be, hogy Tajpej a következő négy évben több ezer katonai drónt tervez vásárolni.