Brazília már ma is nagy és a jövőben egyre nagyobb lesz: népességét, gazdaságát és politikai erejét tekintve legalábbis mindenképpen. A tavaly októberben az emberiség által átlépett hétmilliárdos lélektani határhoz a latin-amerikai ország jelentős mértékben hozzájárult, s a világszintű növekedés ütemét is tartja: míg tíz évvel ezelőtt 176 millió lakosa volt, az évtized végére ez 190 millióra nőt, mára pedig a becslések szerint 192 millióan lakják az országot, ezzel Brazília számít a világ ötödik legnépesebb államának.

A jelentős méretű populációban bőven rejlenek még tartalékok, amit a brazilok kiaknázhatnak: ugyan egy ENSZ-felmérés szerint az elmúlt bő húsz évben 42 százalékról 22-re sikerült csökkenteni a szegénységben élők számát – hatalmas tömegeket vonva be a fogyasztásba és élénkítve a termelést –, az ország népességének negyede ugyanakkor továbbra is arra vár, hogy beléphessen a fogyasztói piacokra, újabb lökést adva a protekcionista intézkedésekkel védett gazdaságnak. Ezáltal a tömegek felzárkóztatásában nem csupán szociális megfontolások vezethetik a mindenkori brazil kormányzatot, amely az elmúlt időszakban új, kreatív családtámogatási rendszert vezetett be és minimálbér-emelési programot is indított.

Az ország másik fegyverténye lehet, hogy lakosságának 62 százaléka 30 év alatti; intenzíven növekvő, fiatal, zömében ezekben az években vagy a következő évtizedben munkába álló népessége tehát a nagyhatalmak közé juttathatja. Gazdasági elemzők szerint a hétszázalékos GDP-növekedést is produkáló ország decemberben be is került a hat legnagyobb gazdaság közé, kiszorítva onnan Nagy-Britanniát és célba véve a most még ötödik legerősebb Franciaországot, melyet szakértők szerint pár éven belül szintén megelőzhet.

A több mint nyolc és fél millió négyzetkilométeres kiterjedésű ország területe alapján is az ötödik helyen áll a világrangsorban (Dél-Amerika felét foglalja el). Hatalmas területén bővelkedik jó minőségű termőföldekben. Ásványkincsekben és energiaforrásokban kifejezetten gazdagnak számít. Mindez nagyban segítette, hogy alkalmazkodjon a világgazdasági változásokhoz, hiszen az elmúlt egy-másfél évtizedben épp a nyersanyagok, energiahordozók, élelmiszerek iránt nőtt meg a kereslet, nyilatkozta korábban a Magyar Rádiónak dr. Pólyi Csaba, volt brazíliai nagykövet. A megfelelő gazdasági szabályozásnak és az óriási belső felvevőpiacnak köszönhetően a mezőgazdaság ma is húzó ágazat és jelentős tömegeknek biztosít megélhetést.

Amikor alig tíz éve, 2001-ben a Világbank segélycsomagjára volt szükség, hogy Brazília kezelni tudja az 1999-es ázsiai gazdasági válság negatív hatásait, valószínűleg kevesen gondolták volna, hogy a XXI. század második évtizedének egyik nagy nyertese éppen ez az ország lesz… S míg tavaly a legtöbbet hangoztatott angol betűszó a nehéz helyzetbe került európai államokat jelölő meglehetősen sértő PIGS (Portugália, Írország, Görögország, Spanyolország) volt, manapság egyre inkább az úgynevezett BRIC-országok kerülnek a figyelem középpontjába.

A négy feltörekvő hatalmat – Brazíliát, Oroszországot (Rossziját), Indiát és Kínát – a világ egyetlen vezető politikusának sem szabad alábecsülnie, a jövőben nagy valószínűséggel ez a kvartett szabhat új irányt a világ fejlődésének.

Magyarországgal kapcsolatosan korábban elsősorban a kínai befektetőket hangsúlyozták és az Orbán-kormánynak eltökélt szándéka volt, hogy hazánk a távol-keleti tőke Európába áramlásának bástyája legyen. Jelenleg is napirenden van a Nyugati pályaudvart és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret összekötő leendő gyorsvasút kínaiak által történő finanszírozása. Újabban azonban egyre inkább arról hallani, hogy a mély válsággal küzdő Európai Unió támogatását Brazília is segítené – a Nemzetközi Valutaalapon keresztül. Az IMF-nek legalább 600 milliárd dolláros tőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy az euróválság által megtépázott országoknak megfelelő segítséget tudjon nyújtani, ehhez pedig elsősorban az olajexportőröket, Japánt, Kínát, Oroszországot és természetesen a dél-amerikai óriást kívánja maga mellé állítani, amelynek államadóssága a beruházások és szociális kiadások növekedése ellenére sem lépte át a 300 milliárd dollárt, miközben megnyugtatónak nevezhető, 400 milliárdos devizatartalékkal rendelkezik.

A lakosságában rejlő erőforrások és a mezőgazdaság mellett a brazil út harmadik fontos eleme a kutatás-fejlesztés, valamint az erre épülő modern technológiát igénylő ipar, melynek központja még ma is a korábbi főváros, Rio de Janeiro. A saját fejlesztéseket technológiák importálásával és infrastrukturális beruházásokkal egészítik ki, ennek köszönhetően az ország egyre vonzóbb a külföldi partnerek számára is.

Az erőfeszítések példaértéke mindinkább láthatóvá válik a Kárpát-medencéből is: egy november végi budapesti gazdasági konferencián dr. Cséfalvay Zoltán parlamenti- és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár hívta fel a figyelmet a brazil K+F szektor „jelentős erősítésére”. A tudományos életben is egyre aktívabb és eredményesebb Brazília – amely saját világűr-kutatási programmal is rendelkezik – együttműködik többek között a Magyar Tudományos Akadémiával is.

A magyar akadémikusok által életre hívott, kétévente megrendezésre kerülő, a Tudomány Világfóruma (World Science Forum) című nemzetközi konferenciának 2013-ban első ízben nem Budapest ad majd otthont. A tavalyi tanácskozáson jelentették be, hogy ezentúl minden második alkalomnak Magyarország helyett más-más ország lesz a házigazdája, az első adandó lehetőségre pedig jó érzékkel csapott le a brazil tudományos közösség.

A 2011-es tanácskozás záródokumentuma – többek között éppen Brazíliára utalva – már leszögezte, hogy megszűnőben van Észak-Amerika, Európa és Japán tudományos dominanciája, ehelyett egy többpólusú tudományos világ alakul ki, ahol új tudományos hatalmak jelennek meg. A záródokumentum pontos helyzetértékelését éppen a következő Tudomány Világfóruma igazolhatja a brazil helyszínválasztással.

Pálinkás József, az MTA elnöke szerint a négyévenkénti külföldi megrendezéssel ők is, és mi is jól járhatunk, hiszen a Világfórum rangja is emelkedik, a „fórumok fórumává válhat”, kiemelkedve a legrangosabb találkozók közül. Egy januári lapinterjújában a nyitás kapcsán úgy fogalmazott: így „egy magyar terméket nemzetközileg is sikerre vihetünk”.

A magyar–brazil tudományos együttműködésnek azonban további pontjai is vannak, amelyek hazánkra nézve is biztatóak lehetnek. Éppen a novemberi WSF idején tett látogatást Budapesten Brazília tudományos, technológiai és innovációs minisztere, Aloizio Mercadante, aki megbeszélést folytatott és szándéknyilatkozatot írt alá dr. Mészáros Györggyel, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökével.

A megbeszélésen elhangzott többek között az is, hogy a latin-amerikai állam a közeljövőben százezer ösztöndíjas egyetemistát akar elküldeni olyan országok egyetemeire, amelyek erős ipari kapcsolatokkal rendelkeznek – a miniszter ezen célországok között említette Magyarországot is.

A jövőben a két ország szorosabb együttműködésre léphet többek között a gyógyszergyártás, az információs technológia vagy a közlekedésipar terén is. A december óta kidolgozás alatt álló együttműködési projekttervet pedig az Innovációs Hivatal közleménye szerint ez év márciusában, a Magyar–Brazil Tudományos Szemináriumon hagyhatják jóvá.

A két ország közötti együttműködésnek számos különleges előzménye van. Ilyen például a vallási téren megnyilvánuló szolidaritás is: mikor Magyarországon a kommunista diktatúra feloszlatta a szerzetesrendeket, sokan Brazíliában találtak menedéket, de a hagyományosan katolikus ország lett több, hazánkból induló lelkiségi mozgalom fellegvára is.

A több mint tízmilliós lakosságú Sao Pauloban működik a magyar bencés szerzetesek által létrehozott, a korabeli Budán mártírhalált halt Szent Gellértről elnevezett apátság is, ahol 2010-es látogatása idején az akkor hivatalban lévő Balázs Péter külügyminisztert a magyar Linka Ernő apát fogadta.

A brazíliai magyaroknak jövőre is lehetőségük lesz vendégül látni anyaországi vendégeket. Rio de Janeiro ugyanis 2013-ban nem csupán a Tudomány Világfórumának szolgál helyszínéül, de itt rendezik majd meg a katolikus ifjúsági Világtalálkozót is.

A hírt XVI. Benedek pápa jelentette be a tavalyi, madridi találkozón (lásd: Demokrata, 2011. augusztus 31.), s azóta folynak az előkészületek a Megváltó Krisztus-szobra által világhírnévre szert tevő Rióban. Az eseményt második alkalommal rendezik Dél-Amerikában, s várhatóan a részvétel meghaladja majd az 1987-es buenos airesi találkozóét, amelyen egymillió zarándok volt jelen.

Az egykori brazil fővárosnak tehát már jövő nyárra készen kell állnia arra, hogy néhány napig a világ fővárosa legyen, s megfelelően biztosítsa milliós számú vendég mindennapjait. Ugyanakkor ez még csak az első a nagy események között: a sort a 2014-es labdarúgó-világbajnokság folytatja, amelyen a legendás brazil válogatottnak hazai környezetben lesz lehetősége hatodik alkalommal is a világ legjobbjává válni (ez korábban hazai rendezésű eseményen még sosem sikerült).

Az előkészületi beruházások nagyságát mutatja, hogy a világbajnokságra hét stadiont jelentősen felújítanak, míg öt teljesen új létesítményt építenek. A döntőt a riói Maracana Stadionban nem kevesebb, mint kilencvenezer ember tekintheti majd meg. S míg a világ sportközvéleménye egyelőre a nyáron esedékes londoni ötkarikás játékokra készül, a brazilok már a 2016-os olimpiát szervezik, mely már egy politikai-gazdasági nagyhatalom kiváló reklámja lehet.

A híres brazil zászló egyik szimbóluma az a szalag, amelyen az „Ordem e Progresso”, azaz Rend és Fejlődés felirat olvasható. Brazília talán még soha nem vette olyan komolyan a nemzeti mottót, mint manapság.

Vágvölgyi Gergely