Egyetlen nap alatt hét embert lőttek le Stockholmban

Összesen hét embert lőttek le egy nap leforgása alatt Stockholmban és közvetlen agglomerációjában a hétvégén; péntek este Jordbróban egy, Solnában két fiatal férfit, szombaton késő délután a farstai metrómegállónál két 15 éves fiút, egy 65 éves asszonyt és egy 45 éves férfit.

Az egyik 15 éves fiú a helyszínen elhunyt, a középkorú férfi pedig hétfőn délelőtt halt bele a kórházban sérüléseibe. Az esetek illeszkednek az elmúlt évek egyre erősödő erőszakhullámába, melyek döntő többsége a különféle hátterű migránsbandákhoz köthetőek – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Az első két esetről csak rövidhírek jelentek meg

Az első két esetről rövidhírek jelentek meg csak a svéd sajtóban, ami a „mindennaposságuknak” köszönhető – idén eddig közel 160 lövöldözés volt az országban −, de a harmadik komoly visszhangot váltott ki.

A Stockholm külvárosában lévő metrókijáratnál valóságos mészárlás volt, legalább 21 lövést adtak le automata fegyverből. A jobbközép, mérsékelt párti Gunnar Strömmer vasárnap a helyszínre látogatott, ahol az áldozatok hozzátartozóival is találkozott. A tárcavezető meglehetősen élesen fogalmazott a tetthelyen. „Svédország rendkívül súlyos helyzetben van” – mondta el Strömmer, utalva az elmúlt hónapok erősödő erőszakhullámára.

„A rendőrség 21 üres hüvelyt talált, vagyis 21 lövést adtak le. Lehetett volna még rosszabb is. Úgy kell fogalmazzak, hogy ez belföldi terrorizmus”

– mondta Strömmer. A mészárlás kapcsán a miniszterelnök is megszólalt a közösségi médiában, újabb sötét hétvégének nevezve az elmúlt napokat. Ulf Kristersson intézkedéseket is ígért, például súlyosabb büntetéseket a lövöldözőknek, illetve a már régóta hangoztatott vizitációs zónákat is ismét előhozta, azaz a büntetés letöltése után egyes bűnözők nem térhetnének vissza abba a negyedbe, ahová korábban kötődtek.

A korábbi, baloldali szociáldemokrata miniszterelnök − akinek pártja az elmúlt években gyakorlatilag csak beszélt a bandabűnözés megfékezésének szükségességéről, de valójában alattuk növekedett a befogadott migránsok száma – szintén posztolt.

Magdalena Andersson azt írta, hogy ugyanannyira van megdöbbenve, mint megsértve a farstai lövöldözés kapcsán, valamint, hogy az erőszakhullám az egész svéd társadalmat fenyegeti, aminek véget kell vetni.

Közepesen hosszú, érzelmes posztjából ugyanakkor hiányzik az ok-okozati összefüggések feltárása, jelesül, hogy az általa is támogatott, gyakorlatilag korlátozás nélküli bevándorlás finoman szólva is összefüggésbe hozható az egyre nagyobb teret nyerő bűnözéshullámmal.

Hallgat a baloldal által uralt média

De nemcsak a volt baloldali miniszterelnök hallgat erről, hanem a baloldal által uralt, gyakorlatilag teljes média is.

A leszámolás áldozata egy 15 éves, migrációs hátterű fiú, amit – mint általában mindig – diszkréten elhallgatnak, pedig eléggé egyértelmű. Egyfelől a vasárnapi köztévés riportban is látszódik, hogy a gyászolók közel-keleti kinézetűek (például hidzsábban síró asszonyok), másrészt Farsta szerepel a rendőrség − politikailag korrekt elnevezéssel − sebezhető negyedek 61-es listáján. Ezen városrészekben közös, hogy túlnyomó többségében alacsony társadalmi-gazdasági státuszú bevándorlók lakják, ahol párhuzamos társadalmi struktúrák alakultak ki, bűnözői bandák „tartják fogva” a lakosságot, és ahol növekvő tendenciát mutatnak a lövöldözések.

Egy vasárnapi tudósításból az derült ki, hogy egy 12 éves szemtanúval is beszélt a svéd közmédia riportere, aki arra a kérdésre, hogy sokkolódott-e a látottaktól, azt válaszolta, nem annyira, mert már nem az első eset, hogy lövöldözés közelében volt.

Megdöbbentő, de sajnos az adatok alátámasztják ezt. Húsz éve még gyakorlatilag ismeretlen volt a fegyveres bűnözés Svédországban, idén bő öt hónap alatt 159 lövöldözés volt, amiben 53-an sérültek meg és húszan hunytak el. Egy hónapja állt a sajtó elé az országos rendőrkapitány, hogy megkongassa a vészharangot. Anders Thonberg szerint az elmúlt évben mintegy ezer fővel bővültek a már korábban is népes számú bűnözői csoportok, azaz minden nap három új tagot toboroznak a bandák, ráadásul egyre fiatalabb gyerekeket.

Feltehetően a szombaton megölt 15 éves fiú és az ugyanilyen korú megsebesített is bandatag volt, akivel egy konkurens banda számolt le, a két idősebb áldozat pedig rosszkor volt rossz helyen.

Egy friss kutatásból az derül ki, hogy minden huszadik svéd lakos sebezhető negyedben lakik. Ugyan a rendőrség által nyilvántartott 61 ilyen negyed 23 járásban (kommun) helyezkedik el, a Malmői Egyetem professzora, Tapio Salonen kutatásaiból az derült ki, hogy a jelentős társadalmi-gazdasági kihívásokkal küzdő lakóterülettel rendelkező járások száma ennek közel háromszorosa, 74.

Ez azt mutatja, hogy a svédországi szegregációs probléma már nem egy specifikus nagyvárosi jelenség, hanem egész Svédországot behálózza, tízezer lelkes kisvárosokat is érintve.

A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.