Egyetlen régióban sem győzött Marine Le Pen pártja

Jóllehet az első forduló után a déli Provence-Alpes Cote d’Azur régióban a Nemzeti Tömörülés jelöltje, Thierry Mariani által vezetett lista állt az élen, a második fordulóban a jobbközép Köztársaságiak listája győzött 57,7 százalékkal, miután a baloldali pártok az úgynevezett „köztársasági front” nevében visszaléptek a jobboldal javára a Nemzeti Tömörülés feltartóztatására.

A 13 európai régió többségét, hetet eddig az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak irányították, hatot pedig a szintén ellenzéki baloldal, s a felmérések szerint a következő hét évben is ugyanilyen arányban fog megoszlani a hagyományos pártok között a régiók vezetése.

A választásra jogosult 48 millió franciának csaknem kétharmada távol maradt az urnáktól, hasonlóan a múlt heti első fordulóhoz, ami történelmi méretű érdektelenséget tükröz. Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében ilyen méretű távolmaradásra egyetlen választáson sem volt példa mostanáig.

A jövő évi elnökválasztás előtti utolsó, országos szintű választást a politikai elit az elnökválasztás főpróbájának tekintette, miután több jobboldali régióelnök – Xavier Bertrand, Valérie Pécresse, Laurent Wauquiez -, aki megerősítette pozícióját, azt reméli, hogy beleszólhat Emmanuel Macron és Marine Le Pen párharcába a jövő évi elnökválasztáson.

„Most mindenki megértette, hogy az elnökválasztás hármas mérkőzés lesz” – vélte Xavier Bertrand, az északi Haut-de-France régió újraválasztott konzervatív elnöke, Nicolas Sarkozy korábbi államfő (2007-2012) kormányának volt minisztere, aki már bejelentkezett a 2022-es elnökválasztás jobboldali jelöltségére. 

Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió újraválasztott jobboldali elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy „a jobboldal és a centrum Franciaországának csapata győzedelmeskedett, amiből én is profitálni fogok”. 

Olivier Faure, a Szocialista Párt főtitkára úgy vélte, hogy a baloldal ismét kezd teret hódítani, s amennyiben lesz összefogás a Zöldekkel, sikeresek lehetnek a jövő évi elnökválasztáson.

„Ma este egyetlen régiót sem veszünk át” – ismerte el rövid beszédében Marine le Pen nem sokkal az urnazárást követően. Az eredmény „a helyi demokrácia mély válságát” tükrözi, s a „mozgósítás a jövőbeni győzelem kulcsa” – tette hozzá az elnökválasztásra utalva.

Stanislas Guerini, a kormányzó Lendületben a Köztársaság (LREM) vezetője „az elnöki többség csalódottságának” adott hangot amiatt, hogy a kormánypárt egyetlen régióban sem tudott vezető helyet szerezni.

Annak ellenére, hogy Emmanuel Macron több minisztere is jelöltette magát saját régiójában, a LREM a régiók felében a második fordulóba jutáshoz szükséges 10 százalékot sem érte el, így a remélt királycsináló szerepről már a két forduló között  le kellett mondania. Az öt évvel ezelőtt megalakult pártnak nincs helyi beágyazottsága, hasonlóan a Nemzeti Tömörüléshez, ellentétben a hagyományos nagy jobb- és baloldali pártokkal.

Az elnöki hivatal vasárnap este azt is tudatta, hogy az államfő nem kívánja kommentálni a választási eredményt, de kormányátalakítást sem tervez a kudarc miatt.

A bal-jobboldali erőjáték visszatérését a francia politikába az elemzők azonban nagyon óvatosan kezelik, egyrészt az alacsony részvétel miatt, másrészt azért, mert egyelőre egyik hagyományos párt sem tudott felmutatni olyan személyiséget, aki a felmérések alapján megakadályozhatná, hogy a jövő évi elnökválasztás második fordulójába bejutó két jelölt Emmanuel Macron és Marine Le Pen legyen. Miközben a helyi intézmények szintjén a bal- és a jobboldali gondolkodás közötti megosztottság erősen jelen van, addig országos szinten már egészen más törésvonalak mentén szerveződik a francia politika.