Némi házszabály-értelmezési vita után kezdetét vette a szlovák parlament ülése, amelyen Pavol Paška házelnök terjesztette be a koalíció határozati javaslatát. Az eredeti szöveg a külügyi bizottságban két javítással egészült ki, a Trianoni Szerződés mellé bekerült a Párizsi Békeszerződés is, a felszólításba pedig, hogy Szlovákia vezetőivel tárgyaljon Magyarország, a „legfőbb” vezetőkre vonatkoztatják az igényt.

Pavol Paška három szomorúságát emlegette felvezetőben. Az első akkor érte, amikor visszahallgatta a magyar Országgyűlésben elhangzottak, s azért szomorodott el, mert meglepte, hogyan lehet a XXI. századi globális világban ekkora szentimentalizmus. A második bánatot a szlovákiai sajtó gerjesztette benne, amely értetlenül viszonyult a mai parlamenti üléshez meg ahhoz, hogy miért kell bántani az ország egyik kisebbségét, amely nem arról, mi történik Budapesten vagy Pozsonyban. A harmadik bánata, hogy sokan még Szlovákiában és az ellenzék soraiban sem értik, hogy ami történik az „standard parlamenti paritás az európai térben, mert együtt üléseznek a magyar Országgyűléssel” és párhuzamosan hozzák a döntéseket. S hozzátette: aki nem akar holnap még szomorúbb lenni, az támogatni fogja a törvényhozás határozati javaslatát „ebben a szlovákok számára oly komoly pillanatban”, amely egy hosszú távú folyamat újabb arrogáns Fidesz-provokáció következménye.

A vitában felszólalók közül elsőként Anna Belousosvá, a Szlovák Nemzeti Párt vezérszónoka fejtette ki, milyen veszélyeket lát ő és pártja abban, hogy Magyarország állampolgárságot adna kisebbségeinek. Elmondta, politikai síkon az intézményes viszony már létezik a határon túliak a magyarországi magyarok között, ez a KMKF. A gazdasági stratégia is épül, mint ugyanennek a testületnek a gazdasági albizottsága, a kulturális–szellemi sík is egyre kiterjedtebb. Most már csak precedensjog kell az autonómiára, az állampolgárság pedig a polgári jogok kínálta lehetőségeivel a jogi síkot is megteremtené, hogy Magyarországot egy olyan gyűrű vegye körül, amelyben védhatalmi jogot gyakorolhat. Innen Belousovová szerint már csak egy lépés, hogy népszavazással a területek elcsatolásáról is döntsenek. Kijelentette: a Szlovák Nemzeti Párt nacionalista, de nacionalizmusa nemzetvédő. Szerinte a hidegháborút követően Európa mozgásban van, határok változtak meg, a folyamat még nem zárult le, Szlovákiának erősnek és határozottnak kell lennie, hogy megvédje szuverenitását.

Őt követően hasonló érvrendszert hangoztatva a miniszterelnök, Robert Fico szólalt fel. Sajnálkozott azon, hogy Magyarország semmilyen szinten nem tárgyal Szlovákiával, kijelentette: a magyar kártyát most nem Szlovákia, hanem a Fidesz húzta elő. Sajnálta a szlovákiai magyarokat is, akiknek itt a hazájukban jó dolguk van, részesei a sikereknek, s biztosan ez a szálka a Fidesz szemében, mondta. A kettős állampolgárság Fico szerint csak álca, hogy Magyarország megvalósítsa revizionista törekvéseit. Megismételte, hogy a magyar Országgyűlésből a barna pestis árad, s ő mindenütt Európában az antifasiszta szlovák hagyományok jegyében fog megszólalni a magyar törekvés ellen, s ha a Fidesz európai szövetségesei felzárkóznak Orbán mellé, akkor Európában nagy bajok lesznek, érvelt. Ettől függetlenül: tárgyalni akar Orbánnal. Holnap 9 óráig az ügy nyitott.

Az uniós szervekhez és az EBESZ kisebbségi főbiztosához készülő Miroslav Lajčák külügyminiszter pedig arra szólította fel a parlamentet: közösen győzzék meg Európát és a szlovák népet, hogy csak védekeznek, az esetleges ellenlépések pedig nem irányulnak egyetlen állampolgári csoport ellen sem.

Csáky Pál, az MKP vezérszónoka egy régi kommunista adomával kezdte felszólalását, hogy jelezze, a Tisztelt Ház nem a lényegről beszél, hanem a Szlovákia számára igazán fontos kérdésekről tereli el a figyelmet. Utána az igazán fontos témákat kezdte sorolni, mire az ülésvezető megfenyegett, hogy kikapcsolja a mikrofonját, elveszi tőle a szót, mert nem a témáról beszél. Csáky elmondta: Szlovákia sem tárgyalt érdemben a magyar kisebbség jogait sértő törvényekről Magyarországgal, amikor Budapest kérte, tehát most nincs miért méltatlankodnia a kormánynak, mert ezt ő tette szokássá a magyar-szlovák viszonyban. Elutasította a magyar kettős állampolgárság körüli hisztériakeltést, és bejelentette: az MKP 15 fős frakciója tovább már nem vesz részt az ülésen. Ettől függetlenül tárgyi megjegyzések sorát kapta a „skizofrén identitástól” és a szlovák nemzetállami érdekek elárulásáig.

Mikuláš Dzurinda, az SZDKU vezérszónoka is leszedte a keresztvizet is Orbán Viktorról, azt mondta, a 19. századba húzná vissza Európát, de azért a kormánypártokat is kiosztotta. Bejelentette, pártjának gondja van az ellenintézkedések támogatásával, főleg azzal, hogy megfosszák szlovák állampolgárságától azt a szlovákiai magyart, aki magyar állampolgárságot kér.

Miroslav Číž, a Smer vezérszónoka a képviselők nemzeti érzelmeire apellált. Most lehet megmutatni, kinek milyen a viszonya Szlovákiához, mondta, és elítélte Csákyt, aki szerinte már sokszor bizonyította, hogy lenézi ezt az országot.

Vladimír Mečiar (DSZM-Néppárt) történelmi fejtegetéseket adott elő az I. és II. világháború kirobbanásának okairól, ezt hozta párhuzamba a magyar Országgyűlés lépéseivel. Ecsetelte a Magyar Királyság szétesésének történetét, és azt állította, hogy akkor – 1918-ben – a magyar kisebbség maga döntött úgy, hogy Csehszlovákiához kíván tartozni. Kijelentette, azt is meg fogja kérdezni a nagyhatalmaktól, érvényes-e még a háborúkat lezáró békeszerződések azon kitétele, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarok nem kaphatnak magyar állampolgárságot.

Július Brocka, kereszténydemokraták vezérszónoka üdvözölte, hogy a parlament elé került a kérdés, párhuzamosan kifogásolta azokat a témáknak az ignorálását, amelyekről az ellenzék kezdeményezett soron kívüli tanácskozást. Brocka kifejtette: a szlovák kormány maga sem tiszta az ügyben, hiszen Fico a baloldali magyar kormánnyal, amellyel szövetséges, sem volt képes érdemi párbeszédet folytatni. Ettől függetlenül a Kereszténydemokrata Mozgalom megszavazza a parlamenti határozatot, jelentette be.

Az ezt követő tárgyi megjegyzések után a kormánypárti többség megszavazta, hogy a vitát berekesztik, az ülés ezen napirendi pontját lezárják, bár voltak még szólásra jelentkezettek. Ezt a döntést ügyrendi vita követte, majd összeült a házbizottság, hogy tisztázza, hozhat-e ilyen döntést a plénum anélkül, hogy a beterjesztett határozat törvényességét kockáztatná. A házbizottság végül úgy döntött, hogy a szavazás legitim keretek közt tartható meg.

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint Szlovákiában durva választási kampány folyik, amelybe eddig sem és ezután sem kívánnak beleavatkozni.

(Felvidék Ma)