„Egy mérsékelten sikeres komikus, Volodimir Zelenszkij rábeszélte az Amerikai Egyesült Államokat, hogy 350 milliárd dollárt költsön egy olyan háborúra, amit nem lehet megnyerni, amit soha nem kellett volna elkezdeni, amit az Egyesült Államok és Trump nélkül soha nem fog tudni lezárni”

Hirdetés

– ezzel a hadüzenettel felérő nyilatkozattal indult a Donald Trump Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti szócsata.

A két elnök között korábban is hullámzó volt a kapcsolat, de Donald Trump kijelentése még így is mindenkit meglepett, és nem csupán Ukrajnában, de számos nyugati országban is kiverte a biztosítékot. És ez még nem minden, mivel a republikánus politikus megvádolta az ukrán elnököt, hogy azért nem akar választásokat tartani, mert alacsony a népszerűsége, majd arról is beszélt, hogy Zelenszkijék „eltüntették” az amerikai pénzek felét.

Zelenszkij az ilyen kritikákra válaszul leszögezte, országa alkotmánya nem teszi lehetővé hadiállapot idején a választás megtartását, valamint szerinte azért sem lehetne kivitelezni egy demokratikus választást, mivel az ország területének csaknem 20 százaléka orosz megszállás alatt áll. A kutatások szerint ráadásul az ukrán elnök támogatottsága az elmúlt időszakban javult, egy 2025 februárjában végzett felmérés azt állítja, hogy növekedett Zelenszkij felé a bizalom. Míg 2024 decemberében az ukrán állampolgárok 52 százaléka támogatta az ukrán elnököt, addig 2025 februárjában már az ukránok 57 százaléka bízott Volodimir Zelenszkijben – ismerteti a hirado.hu.

A Donald Trumphoz intézett válaszában Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy az amerikai elnök egy orosz dezinformációs buborékban él. Bár úgy tűnt, hogy a múlt heti washingtoni találkozóval sikerül elsimítani a konfliktust, végül csak kiszélesedett a két elnök közötti adok-kapok, és már-már diplomáciai háborúba kezd átcsapni. Az Egyesült Államok republikánusai egyre nyíltabban vállalják, hogy Volodimir Zelenszkij távozását akarják.

Mike Waltz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN hírtelevízió State of the Union című műsorának adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak olyan ukrán vezetőre van szüksége, aki hajlandó tartós békét kötni Oroszországgal, és erőteljesen utalt rá, hogy Zelenszkijről ez nem mondható el. Lindsey Graham, Dél-Karolina republikánus szenátora már egyenesen lemondásara szólította fel az ukrán elnököt.

Bár korábban Volodimir Zelenszkij úgy nyilatkozott, hogy a béke vagy a NATO-tagság érdekében hajlandó lemondani, most határozottan visszautasította a republikánusok nyomásgyakorlását. Közölte, hogy Ukrajna elnökét egyelőre még Ukrajnában választják meg, nem pedig az Egyesült Államokban. Úgy tűnik, a nagyfokú európai támogatásnak köszönhetően az ukrán elnök még képes arra, hogy kivédje a legitimitását megkérdőjelező támadásokat, de egyre nagyobb nyomás nehezedik rá.

Ennek apropóján a közmédia hírportálja Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját kérdezte arról, kik jöhetnének szóba lehetséges utódként, ha Volodimir Zelenszkij valamilyen módon elveszítené az elnöki széket.

Kosztur András úgy látja, hogy az amerikai–ukrán viszony megromlásához az vezetett közvetlenül, hogy Volodimir Zelenszkij eltaktikázta magát azzal, hogy még az amerikai elnökválasztási kampány idején felajánlotta azt a lehetőséget – egyértelműen a republikánusok felé irányuló gesztusként –, hogy amerikai cégek részt vegyenek az ukrajnai nyersanyagkincseknek, elsősorban a ritkaföldfémeknek vagy akár az energiahordozóknak a kitermelésében.

Donald Trump csapata ezt komolyan vette, és nem sokkal az elnök beiktatása után elő is álltak egy ajánlattal, ami viszont egyáltalán nem volt megfelelő Ukrajna számára, hiszen ezáltal az Egyesült Államok túl nagy falatot harapott volna ki az ukrán gazdaságból. Az ukrán vezetés úgy érezte, hogy ez nem éri meg Ukrajnának, ráadásul a hírek szerint meglehetősen durva formában utasították vissza az ajánlatot.

„Ezt sérelmezni kezdték az amerikaiak, arról nem is beszélve, hogy ezután Zelenszkij Münchenben a biztonságpolitikai konferencia ideje alatt tulajdonképpen Európa mellett foglalt állást a kibontakozó amerikai–európai konfliktusban, és megkérdőjelezte azt, hogy egyáltalán Ukrajnának vagy Európának szüksége van-e Amerikára szövetségesként”

– folytatta a szakértő, hozzátéve, hogy az ukrán elnök ezenkívül felvetette még egy önálló európai hadsereg ötletét is, amelynek az ukrán hadsereg lenne a magja, hogyha az európaiak ezt támogatják majd a jövőben. Szerintem nyilvánvalóan ezek a kijelentések voltak azok, amelyek egyáltalán nem tetszettek az amerikaiaknak, arról nem is beszélve, hogy Zelenszkij elnök még azt is felvetette, hogy Kína álláspontját is meg kellene hallgatni a béke kérdésében.

Kosztur András szerint nehéz megmondani, hogy ki jöhetne szóba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utódjaként, mivel nem tudjuk, kik szállnának versenybe az elnöki székért, továbbá mikor és milyen körülmények között kerülne sor az elnök leváltására. Az egész háború alatt azonban Zelenszkij legvalószínűbb kihívójaként általában Valerij Zaluzsnij volt főparancsnokot emlegetik.

„Zaluzsnij személye azért is érdekes, mert ő tűnik annak a kompromisszumos figurának, aki talán minden szempontból, minden résztvevő számára megfelelő lenne. Különösen érdekes az, hogy nemrég maga Vlagyimir Putyin is arról beszélt, hogy Zaluzsnij népszerűsége kétszer akkora, mint Zelenszkijé”

– hangsúlyozta a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Az ukrán elnök állítólagos 57 százalékos támogatottságáról szólva elmondta, hogy az valójában az elnökkel szembeni bizalomról szól, nem pedig a szavazási hajlandóságra utal egy esetleges választáson. Azok a felmérések, amelyek arról szólnak, hogy egy esetleges elnökválasztáson kire szavaznának a választópolgárok, viszont már jó ideje egy fej-fej melletti állást mutattak Zaluzsnij és Zelenszkij között, az utóbbi időben ráadásul már Zaluzsnijt hozzák ki első helyen. Bár ezeket a felméréseket illik fenntartással kezelni, minden arra utal, hogy Zaluzsnij valóban népszerű Ukrajnában.

A további részletekről a közmédia hírportálján olvashatnak.

Kapcsolódó cikkünk