Oroszországban három év alatt a felére, 26-ról 13 százalékra csökkent az ateisták részaránya – írta a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap a független Levada-központ adataira hivatkozva.


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A hívő és a „valamennyire vallásos” válaszadók aránya ezzel szemben a 2014-ben mért 35-ről 53 százalékra nőtt. Az önmagukat erősen hívőnek vallók köre 4-ről 9 százalékra bővült.
    
Natalija Zorkaja, a Levada-központ társadalom- és politikakutatási osztályának vezetője a Vedomosztyinak nyilatkozva mindazonáltal arra hívta fel a figyelmet, hogy a vallásosság erősödése mellett az egyházi intézményes előírások életvitelszerű követőinek száma nem nőtt. Még az önmagukat erősen vallásosnak tartó oroszok között sem ritka, aki nem tart böjtöt és nem jár templomba.
    
A 2005-ben mért 42-ről 28 százalékra csökkent azon megkérdezettek aránya, akik szerint az egyháznak befolyásolnia kellene az állami döntéshozatalt.
    
A lap szerint az emberek a vallással a mai orosz társadalmi élet részeként azonosulnak. Arra pedig nagy hatást gyakorol az egyházi vezetőknek a médiában a politikai, társadalmi és tulajdonjogi kérdésekben kifejtett álláspontja. 
    
Zorkaja rámutatott, hogy az emberekben a hagyományos vallásfelfogás mindinkább összekapcsolódik az állammal és a hatalommal, a hit erősödésével párhuzamosan pedig Oroszországban mind népszerűbb a többséghez tartozni.

MTI