Egyre kevesebb német bízik a politikai rendszerben
Gyengül a politikai rendszer egészébe vetett bizalom Németországban, a kormány teljesítményének megítélése pedig drámai mértékben romlik egy szerdán ismertetett felmérés szerint.A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban közölt adatok szerint az utóbbi négy évben jelentősen csökkent mindazok aránya, akik Németország erősségei közé sorolják a politikai stabilitást, a politikai rendszert és a kormányzati munka minőségét.
A politikai stabilitást német erősségnek tartók aránya a 2015-ben regisztrált 81 százalékról 57 százalékra, a politikai rendszert a legfőbb erősségek közé sorolók aránya pedig 62 százalékról 52 százalékra süllyedt
Az egyik legtekintélyesebb közvélemény-kutató intézet, az Allensbach felmérése alapján a kormány teljesítményének megítélése még nagyobb mértékben romlott, a 2015-ös 49 százalék után már csak 25 százalék gondolja úgy, hogy Németország erősségei közé tartozik, hogy jól dolgozó, minőségi munkát végző kormány van hatalmon.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciója „veszekedős” és cselekvésre képtelen kormányként jelenik meg a német lakosságban. A választók csupán 19 százaléka érzékeli erősnek a 2013 óta kormányzó – a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után ismét megalakult – nagykoalíciót, 58 százalék pedig gyengének.
A kormánypártok szavazóinak többsége is igen rossz véleménnyel van Angela Merkel kancellár negyedik kormányáról, az SPD táborában például 55 százalék úgy véli, hogy nem megfelelő a kormány cselekvőképessége.
Jellegzetes kelet-nyugati területi különbségek is megmutatkoznak: míg az ország nyugati részén 54 százalék, a keleti tartományokban, a volt NDK területén 73 százalék tartja gyengének a kormányt a ciklus felének eltelte alkalmából készített felmérés szerint.
A kormányról kialakult kép megegyezik a kormánypártokról kialakult képpel: a németek többsége a koalíció mindhárom tagját széthúzó, vitázó, megosztott pártnak tartja.
A FAZ-ban közölt kutatási összefoglalóban kiemelték, hogy az elégedetlenség az állami intézményrendszer működőképességébe vetett bizalmat is aláássa. Ezt jelzi, hogy míg egy évvel korábban a lakosság többsége még cselekvőképesnek tartotta az államot, és így az intézményrendszer megítélése élesen elvált a kormány megítélésétől, most már csak 45 százalék látja biztosítottnak az állam cselekvőképességét, vagyis az eltérés egyre inkább csökken.
Ilyen helyzetből az előrehozott Bundestag-választás jelenthet kiutat, de alig 20 százalék gondolja, hogy a 2021 őszéig tartó törvényhozási ciklus határidő előtti lezárása és az új választások kiírása erős és cselekvőképes kormányt biztosítana Németországnak, míg 64 százalék úgy véli, hogy mindez nem változtatna a helyzeten.
Ez a jelenség összefügg azzal, hogy a jelenlegi erőviszonyok alapján az előrehozott választás nem nyitna utat új koalíciós formák kipróbálásához, kivéve a CDU/CSU pártszövetség és az ellenzéki Zöldek összefogását, amiért sem a jobboldali uniópártok, sem a baloldali irányultságú ökopárt táborában nem lelkesednek a szavazók.
Amennyiben most vasárnap lenne a Bundestag-választás, a CDU/CSU a szavazatok 29,5 százalékára számíthatna, ami elmarad a 2017-ben szerzett 32,9 százaléktól. A második helyen a Zöldek végeznének 21,5 százalékkal, ami több mint a duplája a 2017-ben szerzett 8,9 százaléknak. A harmadik helyet a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) szerezhetné meg 14,5 százalékkal, ami mérsékelt erősödés a 2017-es 12,6 százalékhoz képest. Az SPD lenne a Bundestag negyedik számú ereje, 14 százalékos választási eredménnyel, ami további jelentős gyengülés az eddigi mélypontot jelentő 2017-es 20,5 százalékhoz képest. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a két évvel ezelőtti 9,2 százalék után a szavazatok 8 százalékára, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7 százalék után 7,5 százalékra számíthatna az Allensbach adatai szerint.